Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben
des (or ua.), politsjant — rendőr (le ua.), polkovnik — ezredes (le, or ua.), pampuske — pampuska (le pampuszek), páne, pán je — úrnő (le páni), pastux — pásztor (le ua.), porutsnik — hadnagy (le, or ua.), partizanis — híve valakinek (le partyzancki), püst — üres (le pusty), pisk — pofa (le pysk), pietriske — petrezselyem (le pietruszka), pien — inni (le pic), plaitse — váll (le plecy), pleve — polyva (le plewa), penten —megzaboláz (le petac), pensje — nyugdíj (le pens ja), prost — egyszerű (le proisty), praktik — gyakorlat (le praktyka), fand, fant — zálog (le fant), fasolie — bab (le fasola, or fasol'), fartux — kötény (le ua.), ferz ax, pferz ax, ferske — őszi barack (< farzex 4- or persik kontaminációja) ; tsatsken zix — csinosít (le caekac sie), tsehlien zix — dorbézol (le hulac), tsibele — hagyma (le cebula); kobile — kanca (le kobyla), köze — kecske (le, or koza; „koze-bord" -— kecskeszakáll), katske — kacsa (le kacz'ka), kolbas — kolbász (or kolbasa), kalie — csinálni = elrontani, „er hat kalie gemacht" tönkre tette (le kaleczyc), kolpak — csákószerű sapka (le ua.), komitet — bizottság (le ua.), kantsik, kantsug — korbács (le kanczug, or kancuk), kancelarie — iroda (le kancelaria), kose — kasza (le, or ua.), kapüste — káposzta (le, or kapus ta), kopert •— levélboríték (le koperta), vakatsies — szünidő (le wakacje), korite — vályú (le, or koryto), karete — hintó (le kareta), kvart -— icce (le kwarta), kutsme — fülvédős sapka (le), kőimen — kémény (le komin), kais — kosár (le kosz), kuxer — szakács (le kucharz), küpe — rakás (le kupa), kukuruze — kukorica (le kukurudza), kile — sérv (le?), kiske — bél (kiszka), kl(i)atke — kalitka (le klatka), kliatse — kanca (le klacz), klots — tuskó (le kloc); rote — csapat (or rat' — sereg, rota — század), rak — rák (le, or ua.), rendar — bérlő és korcsmáros a lengyel földesúrnál (le arendarz), rozinkes — mazsola (le rodzynek); sable — kard. szablya (le szabla), süsken — súgni (or susukat'), haistaig — asztag szénakazal (le, or sitog), stürxen — döf (le szturchac), spagat — spárga (le szpagat), spatsir — séta (le spacer), spare — zár, rés (le szpara), slim ezálnik — szerencsétlen flótás (né schlimm + ha. mázzál + szláv képző: -nik), jemaxsemajnik — átkozott, mexalesabesnik — szombatszegő, kolbojnik — aki minden lében kanál, napetsen — szunyókál (cseh na + pee — a kemencén szundító anyóka). Összefoglalás Mintegy ezer évvel ezelőtt az Elbától nyugatra fekvő vidékről elindult a német zsidóság nagy vándorútjára Kelet-Európa felé. Főleg így került új, túlnyomóan szláv környezetével szoros kapcsolatba mind kulturális, mind nyelvi szempontból. A zsidók új hazájukban is megtartották különállásukat, de olyan mély és gazdagító hatású befolyáson estek át, hogy általa a szlávokka.1 szinte szövetségi vagy rokonsági viszonyba kerültek. E tanulmány megkísérelte, hogy — a teljesség igénye nélkül — nyomon kövesse a szlávokkal való érintkezés hatását a jiddis nyelvre, amelyben a német nyelvtől való egyre erősebb különállás kidomborí249
