Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben

is állnak egymástól, jobban hasonlítanak egymáshoz, mint az egymással rokon, de földrajzilag egymástól távol eső nyelvek fonémarendszerei. Ezt szerinte sok példával lehetne illusztrálni, de ő csak a cseh, szlovák és szerb-horvát mássalhangzó rendszereire hivatkozik, amelyek több hasonlóságot mutatnak fel a földrajzilag hozzájuk közel álló, de származásilag tőlük teljesen elütő magyar nyelvvel, mint az orosszal, amelyhez pedig genetikailag igen közel, de amelytől földrajzilag távolabb állanak. A jiddisnek a szláv világgal való kapcsolata ezeréves múltra tekint vissza, ezért érthető, hogy az a szláv környezet, amelyben a jiddis nyelvközösség tagjainak többsége évszázadokon át élt, lényeges nyomokat hagyott hátra, a jiddis nyelvnek nemcsak a szókincsében, hanem hangállományában és egész nyelvtani rendszerében is. A központi jiddis (a Közép-Lengyelországban, Kelet-Szlovákiában és a Kárpátalján beszélt jiddis) és a délkeleti jiddis (Ukrajna, Románia stb. dialektusa) dialektus őse a hiányzó labiális magánhangzók (ö, ü) pótlására már előzőleg kialakított egy új labiális magánhangzót (pl. büx-könyv), amely viszont azután delabializálódott (bix). Ez a fejlődési folyamat szláv (lengyel, ukrán, de nem szlovák) területen ment végbe és oka minden bizonnyal a szláv környezet volt [20]. A kelet jiddis magánhangzórendszere (Courland kivételével) azzal, hogy a magánhangzó kiejtésének időtartama elvesztette benne jelentésmegkülönböztető tulajdonságát, a jiddist annak a hatalmas kelet-európai területnek részévé teszi, ahol ez a nyelvi sajátság uralkodó. Az ukrán és román jiddis hangsúlyos magánhangzóinak rendszere egy új fonémával bővült, az „y"-ve 1, amelynek a kiejtése közel áll az ukrán „y"-höz a ,,syn" típusú szavakban (vö. jiddis: di zyn — der zin). Nagyon lehetséges, hogy az i—y ellentét kifejlődéséhez az ukránból kölcsönzött szavak adták meg az impulzust. A belorussz jiddisben a pretonális o átalakulását a-vá (akan'je) szintén a koterritoriális szláv nyelvnek tulajdonítják. Pl. akórst < okórst] (nyomatékosító partikulum a felszólító mód után); xalile < xolile: ,,Isten ments". A mássalhangzók területén talán a palatizált mássalhangzók létrejötte volt a legfontosabb fonemikus jelenség a jiddisben, amely a keleti szláv nyelvekből és a lengyelből való kölcsönzésekben leli magyarázatát: klátke — kl'átke, Vul'inkl'úberíu, n'än'kß, l'ul'ke, kon'kes; a jiddisül beszélők egy részénél még lágy ajakhangok is előfordulnak: p'átk

es, p'át

e, pam'éscik, p'ós. Nemcsak rí, l' és az említett lágy ajakhangok, hanem dialektusonként t', d', valamint s' is előfordul, méghozzá a szláv eredetű szavakon és képzőkön (-ríu, -ríik, -ríak, -arríe) kívül különböző nem szláv eredetű személynevekben is, amelyek szláv formálású, kedveskedést kifejező átalakuláson mentek át: dod'e < dovid, piríe < pinxes stb. (Vö. szláv varíka, soríka s i. t.) Érdekes, hogy egyes lágy mássalhangzók behatolnak a jiddisbe olyan szavak esetén is, amelyek pedig nem szláv eredetűek, pejoratív vagy becéző értelemben: ríome becéző forma binjovnin-ból „Benjámin"; biríke; kríáker „nagyfejű" (beképzeltebb, mint knaker), l'axen „röhögni" (erősebb, mint laxn). De megfigyeltek sokkal gyökeresebb hatásokat is. Az északkeleti 231