Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben

kat a leveleket, amelyeket egy chasszid egy másik chasszidnak írt rab­bik csodáiról. A mű célja az, hogy felkeltse a fellázadt chasszid tömegek öntuda­tát a csodarabbik ellen, és ez a cél szabta meg a mű alakját, stílusát és nyelvét is. Mint ismeretes, a galíciai-ukrajnai chasszidizmus bázisa az „egy­szerű" (prost e), eldurvult zsidó kispolgárságot (telepesek, bérlők) fog­lalta magában. Ennél a rétegnél sokkal erősebb volt a szláv nyelvi ha­tás, mint a többi rétegnél. A chasszid vezetők ezt a körülményt erősen figyelembe vették. A jiddis nyelven írt chasszid mesékben nagyon sok szláv szót használnak fel. A berdicsevi Lév-Jicchak még az istennel is ukránul beszélt, azaz jobban mondva valami vegyes jiddis-ukrán nyelven. A „paraszti nyelvű" chasszid mese nyelvi sajátosságát természete­sen a chasszid-ellenes harcos, Joszif Perl sem hagyta figyelmen kívül. Ö arra törekedett, hogy minél pontosabban adja vissza a chasszidok beszédét. Erre szüksége volt a stílusa (levél-forma) és a főcélja miatt is, hiszen azt akarta, hogy a tömeg, amelynek a számára írt, maradékta­lanul megértse őt. Joszif Perl maga is chasszid környezetben élt és ifjú korában maga is lelkes chasszid volt. Ezért kiválóan ismerte a chasszid tömegeket és azok nyelvét. A felsorolt összes motívumai miatt is teljesen biztosak lehetünk abban, hogy Perl idézett művében nincsenek olyan új szlaviz­musok, amelyek a chasszid néptömegek beszélt nyelvében ne honosod­tak volna már meg. A M egale t emirin-ben kb. 150 szláv szó és szláv szuffixumokkal képzett szó van. A következőkben csak azokat közöljük, amelyeket ed­dig még nem idéztünk: osobe, svifts es, plut, babets es, zmatsni ments, paski&ne, faskidnik es, hültaiski, maxne afn harts en, vazni, aküratne, sümne, kütsne, bezdetne, cikave, mandravne chasidim, gvaldovner aiser, samorodn e, pavole raidn, raptavner interes, balsemski maises, pavo­litske, lask e, zakachit, zatsepp en, razmnoz^n, pilemen, zatsepki, podavn e, alice, krivde, voiev^n, farmnozen, gekovet, statkev^n, izbuntev en, das­tartset, g egorlevet, gejavet, zaris, povoli, poprosti, iakvi, kanetsni, zvit­sain e, forondkes, grüde gold, serdetskait. Az anyagi kultúra, kereskedelem és jogi-adminisztratív élet igen sok terminusát szintén megtalálni benne: hretsni, graupn, brilkevain, avid, kesene, hanitses, tilipl, padesve, kaftanikl, targavitse, mütsnikes, pidrat, zastavkes, bakalainik, bamaskes, butelk e, pastawtses, sondes y strüzes, pidpor e, stelie, popritske, stampil, rike stb. A szláv terminusok egy része már az új idők bélyegét viseli ma­gán. Érződik már az orosz nyelv hatása: prakastsik, svetnik, guberske tsinovnikes, dopros, publitsne, podanis, praves, strasnikes, politsainikes, potvérdit, tsai stb. Témánk szempontjából az az új itt, hogy egy csomó új terminuson és fogalmon kívül új szláv képzőkkel („vanderovne chassidim") és szláv szavakhoz függesztett jiddis szuffixumokkal találkozunk (farmnozen). Az effajta kombinációk kétségtelenül arra mutatnak, hogy mind e szláv szavak (amelyek jiddis formánsokkal fordulnak elő) és mind 228

Next

/
Thumbnails
Contents