Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben
állítsák a talmuddal, a rabbinizmus fellegvárával. Levin elsősorban a biblia filozófiai részeinek a lefordításához kezd (Kohelet, Példabeszédek, Jób), amely kidomborítja a haszkala-mozgalom racionalizmusát. Minden erejével arra törekszik, hogy a biblia filozófiai és erkölcsi eszméit közvetítse a tömegeknek, amelyek népszerűbbek és érthetőbbek voltak számukra. Ezért nyelvileg a tömegek beszélt nyelvéhez alkalmazkodik, ezért használ sok szláv szót is. Filozófiai és erkölcsi tematikája arra kényszeríti őt, hogy a beszélt nyelvben megfelelő szavakat és kifejezéseket találjon számára. Ezért fordításaiban a szlavizmusok egészen új kategóriáira bukkanunk, amelyek az emberek jellegzetes vonásaival, élményeivel, emócióival, természeti fogalmaival és bizonyos grammatikai segédszavakkal vannak kapcsolatban, és amelyek régebben nem jutottak írásbeli kifejezésre. Az eddig már idézett szláv szavakat meg nem ismételve csak az új szavak közül említünk meg néhány jellegzetes példát: hültai, hültaistve, hülttaiske (vö. le hultaj — semmirekellő, hultajstwo — csavargás, hultaiski — dorbézoló), stük^s (le sztuka — darab), hültaiskikait (le melléknév + német képző), hültai el (le melléknév + német kicsinyítő képző), plüt (vö. or plut — csibész), slimzelne (vö. né schlimm + héber mázzál + le -ny képző = szerencsétlen), prikre (vö. le pryk — elaggott), klopt (vö. le klopot — gond), horvenie, praise (vö. le praca), g emits et (vö. le meczyc, or mucit' - kínoz), mitsen, horev en (nehezen dolgozni), mordev en (vö. le mordowac — gyilkol), stade (le, or stado — nyáj), site (le, or sito — rosta, szita, de jiddis: háló!), zasilks — háló a madárfogáshoz (vö. or zasylka — beküldés), kaliasin (vö. or koljaska — hintó), karet es (or, le kareta — kocsi), ritskel^ch (or recka, le rzeczka — folyócska), kemarim (or, le komar — szúnyog, -im: héber tb. sz. képző), daküts en — vkit vmivel zaklatni (le dokuczac), vien (le wiem — tud?), derváz en (le dowazyc — kipótol), varaz en (le warzyc — megfőz), slid, piln'men (or pel'meni — húsos derelye), izbavit (or izbavit' — megment), düch (or duch — nép illat, szag), ukaz (or ukaz — parancs), molien (or molit'sja — imádkozni?), zmenie — nagy élvezet (or zmeninyj?), formorots et (vö. le mroczny — sötét), bidne (le biedny szegény, or bednyj), odvaz en (le odwazyc. — megmér), vandrev en, rabeven (le rabowac — rabol), tilke (le tylko — csak), pravde (or pravda — igazság), ümistne (le umyslny — szándékolt), zariz (or, le zaraza — járvány), stezkes (or stezók — öltés varrásnál), spakoinekait (le spokojny — nyugodt + német -keit képző: nyugodtság), piskate, gemotsev et, drabske stik, bal emüt (le balamut — nőcsábász), bespetsn ekeit, (le bezpiecziistwo — biztonság, or bezopasnost' -ua.), hürtovnik (le hurtownik — nagykereskedő) stb. A szlavizmusok egyik forrása Levin tanítványának, Joszif Perl-nek M egale temirin című könyve. A „Megale t emirin" a galíciai haszkala-mozgalom ragyogó terméke. Ez egy chasszid-ellenes pamflett, éles szatíra a chasszidizmus, a chaszszid és csodarabbik ellen. A művet levélformában írta meg a szerző. A kiadó egy Klajmerst nevű naiv hívő chasszid, aki összegyűjtötte azo15* 227
