Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Szláv elemek a jiddisben
szélt nyelvben meghonosodtak a néptömegek és a városi kispolgárság nyelvhasználatában. Afelől biztosak lehetünk, hogy azok a szláv szavak, amelyeket a felvilágosítók a XVIII. század végén és a XIX. század elején műveikben használtak, a beszélt nyelvben is használtak voltak legalábbis a XVIII. században. Ezért számunkra az akkori művek forrásul szolgálhatnak ahhoz, hogy kitöltsük általuk a rabbinikus irodalom erre vonatkozó hézagjait. E tekintetben az első jellegzetes mű dr. M. Markevze „Sefer r efies" című könyve (1789). Markevze königsbergi orvos volt, aki 1774-ben ment Lengyelországba és egy orvosi jellegű könyvet írt jiddis nyelven. Könyvét a feltörekvő lengyel zsidó tömegeknek szánta. A különböző betegségek leírásán kívül ismerteti a megfelelő gyógyszereket és rámutat azokra a profiláktikus eszközökre is, amelyek segítségével elkerülhetők a betegségek. A zsidóság gazdasági helyzetét tartja szem előtt. Ügy lép fel, mint egy tipikus felvilágosító és oktat. A jiddishez negatív a viszonya. Nagyon mentegetőzik, hogy kénytelen egy „romlott' német nyelven írni, mert másként nem fogják őt megérteni. Német műveltsége és a jiddishez való negatív viszonya miatt nem kétséges, hogy ő csak akkor használ szláv szót, ha biztos benne, hogy másként nem értik őt meg. A már ismert szavakon kívül, mint: kr^tsm^s, arendar, randar, randark e, skarb, neb ex, m^latsn, pidzglavne (fejadó) stb., Markevzenél még sok más szláv szót találunk (a természetre, élelmezésre, lakásra vonatkozó szavakat), amelyek viszont a rabbinikus irodalomban nem fordulnak elő. Pl.: vietsere, vietsir e, ksi, burak^s, petriske, tsibel es, hvaine holts, brezin e, dembin e, zrabtsik, branev en, anüts es, lapt es, politse, h erabe, pi^kelak, sliat e, püste, prostak, prostak es, ratev^n, hodev^n, zaleven, vigode. Ez már orosz hatás: revizor stb. Megtaláljuk már nála az ismert orosz kifejezést: „bokom" — oldalt. Üj nála az is, hogy szláv képzőket függeszt héber vagy héber-német tőhöz, mint pl.: machs emainik, slim ezalnik. A „slim ezalnik" szót egyébként megtaláljuk Wolfsohn Leichtsinn und Frömmelei című vígjátékában is (1796). Az a körülmény, hogy a szláv -nik képző már a jiddisben szóképző morféma lett és hogy a XVIII. század végén még a berlini jiddis„tájcs"-ba is bekerült már, bizonyíték arra, hogy milyen erős gyökeret vert az már a beszélt nyelvben. Igen sok szláv szót vitt a jiddisbe Mendel Levin a biblia fordításaival („Kohelet" és a „Példabeszédek"), amelyek a XVIII. század 80-as éveiben jelentek meg. Mint a haszkala-eszmék lelkes propagandistája, különösen megérti, hogy mily értékkel bír a jiddis az akkori propaganda számára. A jiddis az ő szempontjából, mint általában a legtöbb felvilágosító szempontjából nem „szentimentalizmus", nem „romantika", hanem egy erős eszköz a kispolgárság tömegeinek a megnyeréséhez. Nem véletlen, hogy Levin lefordította a bibliát jiddisre. A bibliafordítás egyik főcélja az volt a felvilágosítók kezében, hogy szembe226
