Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

argumentum: erősség, argumentor: erős okokkal bizonyítok stb.). Állítsuk most egymás mellé a latin textust és a magyar megfelelő szöveget. „De quocunque themate ac problemate disserens, de quaestionibus dubüs, pro et contra argumentando: disputát: nonnulla verő, ex necessariis atque vernaculis principiis, apodictice ac solide demonstrat, argumenta Syllogismis argute innectit, methodoque apposita omnia digerit — Akár melly tzélul feltett dologról (de themate. B. J.) és kérdésről beszédet indítván (szóban eredvén), a kétséges kérdésekről, érette és ellene (pro et contra B. J.) argumentálván (erősséggel állatván) disputál (vetélkedik); némellyéket pedig szükségképen és tulajdon-való printzipiumokból (elöljáró bizonyos fundámentomokból), nyilván-való tagadhatatlan erősségekkel megmutogat; az argumentumokat (erősségeket, egymásból folyó, erős okokat) egymást követő formákban (syllogismis. B. J.) béköti (foglalja), és helyes tanításnak útja szerént mindeneket elrendel." (Janua: § LXXI. 750.) Szilágyi Benjámin a megfelelő magyar műszókat egyrészt 1. a magyar szójegyzékek, Szenczi Molnár stb., téhát a szótári hagyomány alapján válogatta, másrészt 2. a korabeli magyar iskolákban már funkcionáló magyar szakszókészletből vette. Itt most csak néhány példának a bemutatására szorítkozunk: (Janua: § III.) Elementa: Éltető- állatok (vö. Gyöngyösi Latin—Magyar szótártöredék: 581. Éltető állatok: sunt initia rerum: aqua, ignis, aér, terra: ex quibus omnia generantur. — Murmellius: 208. Éltető állatok — Calepinus: elementa: sunt principia omnium rerum: Éltető állatok stb.) — Planetae: A Bujdosó — Tsillagok (Janua: '§ IV.) (vö. Calepinus: Búdoso tsillagok, Szikszai—Fabriczius: Budoso czillag, Murmellius: Budoso tsillag); Grando grandinat: Kőeső esik (Janua: § VI.) (vö. Szikszai: Kőeső. Calepinus: kőeső, Murmellius: 906. kőeső esik). — Cos: fénkő kaszakő (Janua: § IX.) (vö. Szikszai fen kő, kasza kő, Beszterczei Szószedet (720): fen, azaz fenő kő, Calepinus: fen kő, kasza kő). — Cimex: büdös féreg, palatska (Janua: § XIX.) (vö. Szikszai: palaczka, büdös féreg, Calepinus: palazk férők) stb.. stb. Ebből a rövid példatárból az is kitűnik, hogy különösen felhasználta a fordító Szikszai Fabriczius (Latin—Magyar Szójegyzéke) munkájának magyar szókészletét. (A pataki Janua szótári részének készítői, köztük Szilágyi Benjámin, „az átnéző" is, hasonlóképpen jártak el.) Ha Comenius Januaja De Herbis: A Füvekről ('§ XII.) c. fejezetében a füveket megnevező szavak csoportját tekintjük, először is azt tapasztaljuk, hogy az ebben a résziben aránylag gazdagabb szócsoportot közöl Comenius, másodszor azt, hogy a magyar fordításban szereplő nevek nagy részét ismét csak a magyar szótári (szójegyzéki) hagyomány alapján fordította le Szilágyi Benjámin. Itt is elsősorban Szikszai Fabriczius — különben is igen gazdag — idevonatkozó szókészletét tekinthetjük elődleges forrásnak, aki e szócsoport nem egy tagját a nép száján is élő szavakból válogatta ki és vette át. A Janua fordításában a következő Szikszai Fabriczius szó jegyzékében is megtalálható szavak szerepelnek: Janua: karórépa, veresrépa — Szikszai: karórépa, vörös repa, Janua: bárány-tsets, fül-fü — Szikszai: Baran czöcz, Fül-fü (sedum 202