Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

ismerően nyilatkozott 1651. február 8-án kelt beszéde ajánló soraiban. (De reperta ad Authores Latinos ... via), megemlítve azt is, hogy Szilágyi Benjámin — éppen Janua-fordítása révén — a latin—magyar tankönyvek készítésében „már dicséretesen működött férfiú" (ante jam cum laude versato). A pataki tankönyvek [a Vestibulum, a Janua (a Lexicon Januale)] magyar nyelvi értelmezésében a gondos átnézés, a „simítás" (lima) szerepét vállalja, illetőleg végzi el, Comenius és a magyar munkatársak teljes megelégedésére. Hogy a magyar nyelv valóban alkalmas a tanítási nyelv szerepére, Szilágyi Benjámin is bebizonyította, éppen Janua-fordításában. A latin szöveg mondanivalóját nemcsak „tartalmában" adja vissza, hanem a pontos, a hiteles fordítás magyar nyelve a latin megfelelőnek a nyelvi formákban, a szókészletben, a mondatfűzésben stb. egyaránt egyenlő értékű társa, kísérője. 1643 óta újra és újra kiadják ezt a fordítást. Az újabb fordításra senki sem vállalkozik, s ez a tény is azt bizonyítja, hogy Szilágyi Benjámin sikeres fordítását nyújtja a latin Januanak (az első kiadás tanúsága szerint „juxta Belgarum editionem Postremam accuratam et auctam" kiadást használta textusának). A későbbi kiadásokban is egyáltalában nem, vagy alig változik a magyar szöveg nyelve (szókészlete és mondatalkotási módja, sőt helyesírása is! stb.), illetőleg, hogy milyen értékű a változás, álljon itt példának néhány szövegrészlet: 1643 (Bartphae): VIII. A földről: A föld színe néhol nedves avagy vizenyős (ingoványos, posvány, söppedékes) lápos és Sompokos, néhol száraz és kősziklás. — 1673 (Claudiopoli): VIII. A Földről: A föld színe néhol nedves, avagy vizenyős (ingoványos, posvány, seppedékes), lápos és sombokos, néhol száraz és kősziklás." — 1729 (Debrecen): VIII. A Föld13. kép 199