Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

Deus natura elemen ta metalla planta animalia homo opera humana societas humana mundus spirituahs mundus morális Deus Ez az, összefoglalás is azt bizonyítja, hogy Comenius valóban a „min­denek megismerését" tűzte ki célul, úgy, ahogy arról maga Comenius beszél a Janua utolsó fejezetében, a berekesztésben (Clausula) [Janua: C. 100.]: „Ha'bes enim hic summatim et succinte, in brevi synopsi et complexione, ceu rudimenta, qua Philosophiae, qua Theologiae: nihil tantopere omissum reor — Itt vagyon summa szerént és röviden össze­szoríttatott írásban és egybenfoglalásban mint-egy első sengéje (kezdeti) mind a világi bölcsességnek, s mind az istenről való tudománynak: sem­mit annyira elhagyottnak lenni nem ítélek..." [17]. Hogy Comenius ezt a hatalmas tárgyi anyagot (enciklopédikus tan­anyagot) hogyan, milyen módszeres eljárásokkal kívánta megtaníttatni, a továbbiakban kell róla szólnunk. Természetesen ezzel a problémával szoros kapcsolatban van a Janua szövegével, megfogalmazásával, stílu­sával, egyszóval az anyag közlésével kapcsolatos néhány fontos kérdés felvetése is. Először is — s erre már forráskritikai vázlatomban utal­tam is — a Janua nem annyira tartalmában, ismeretanyagában eredeti alkotás és jó tankönyv, hanem megszerkesztésében, megformálásában, megfogalmazásában, nyelvpedagógiai célkitűzésében és módszerében [18]. Comenius a Janua előszavában nem véletlenül ad igen elítélő véle­ményt a nyelvtanítás addigi helytelen módszeréről. A tények azt bizo­nyítják — írja Comenius —, hogy a hosszú éveken át folyó nyelv (latin nyelv) tanítás inkább kínzás volt (crux!), mint hasznos munka. A sza­vak és a nyelvtani szabályok labirintusában csak „ad garritum et nugas" és nem „ad rationabilem Rerum usum et sapientem de illis sermocina­tionem" [19] taníttattak a növendékek. Éppen ezért a nyelvtanítás új útját, módjait kereső Comenius a Januat úgy szerkeszti meg, hogy az tartalmában (anyagában), megfogalmazásában és módszerében (erről kü­lön is ad a könyvhöz intenciókat, nemcsak a nyelv, hanem a dolgok tel­jes szerkezetét (Rerum et linguae structura tota) egyszerű módon és természetes rendben (ordine simplici et nativo) mutassa be. A Januat tankönyvül használó ún. januális osztály felállítása ide­jén Patakon 1651-ben ,,A dolgok pontos megnevezésének hasznos vol­táról" (De Utilitate accuratae Rerum nomenclaturae oratiuncula) cím­mel tartott beszédében Comenius még világosabban és még célratörőb­ben tárja fel a Januaban, illetőleg annak megszerkesztésében követett didaktikai alapelveket és módszeres lépéseket. 187

Next

/
Thumbnails
Contents