Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua
Az alábbiakban ebből a szempontból külön-külön vizsgáljuk meg a Janua textusát, szótárát és nyelvtanát. a) A Janua szövege, textusa A Janua textusában, illetőleg az anyag közlésében annak az elvnek és gyakorlatnak kívánt elsősorban érvényt szerezni Comenius, hogy ez a tankönyv nem csupán csak a nyelvi ismereteknek, hanem egyúttal és elsősorban a dolgoknak, a reális ismereteknek is ismerettára legyen. S valóban, pl. Janua XXXIX. fejezetének szövege nemcsak a madarászság csoportnyelvi szavaival ismerteti meg a tanulókat, hanem a madarászás eszközeivel, munkájával stb. is. De ebben az összefüggő szövegben nemcsak eleven leírást kapnak a madarászó készségeiről, munkájáról, hanem e szövegben, e nyelvi mezőben a készségeket megnevező szavak is pontos értelmezést nyernek: ,,Auceps aucupio exstructo, per illices allectas, inescatasve aviculas et aves reticulis adobruit; aut viscatis calamis, quos amiti seu perticae exponit. implicat, aut laqueis et tendiculis illaqueat, aut decipula impedit." — A magyar megfelelő szöveg révén a magyar gyerekek szókincse is bővült néhány csoportnyelvi szóval: ,,A' madarász a' madár-fogó szerszámot megkészítvén az édesgetések által magához hitegettetett és ételre tsalogattatott madarkákat és madarakat hálótskákkal meglepi (megborítja), avagy lépes vesszőkkel, melyeket a' madarász-rúdra avagy póznára kitészen, belé keverődteti avagy tőrökkel és tzéklékkel tőrbe ejti, avagv kelepzével megtartóztatja ..." Másodszor lényeges újítása e tankönyvnek, hogy a Janua szövegében a dolgok és szavak között párhuzamosság van. A dolgokon a dolgok rendje szerint haladunk végig (per Res ordine rerum eundo!), és a dolgokat a szavakhoz, a szavakat a dolgokhoz (res Verbis, verba Rebus) kapcsoljuk. így a tanulók reális ismereteket és pontos, világos nyelvi formákat együtt szereznek, tanulnak meg. A dolgok pontos megnevezését adó szavak a szövegösszefüggésben, a dolgok alapos, igaz és világos ismeretében (in Rerum notitia vera et fulgida) nem tartalmatlan nyelvi jelek csupán. Ennek következtében a tanulók nemcsak a szavakat, s azok jelentését ismerik meg, hanem azokat a dolgokat, jelenségeket, gondolatokat stb. is, amelyeknek e szavak anyagi, nyelvi burkot adnak. A tiszta, világos fogalmak 'kialakítását is jól biztosítja a Janua szövege, mert a fogalmakat nem pusztán a név útján, hanem a dolgok jó ismerete alapján kívánja kialakítani. A Janua szövege nemcsak a latin nyelv kincstára, hanem a dolgoknak is mintegy egyetemes ismerettára, s így nemcsak a nyelv ismeretére készíti fel a tanulókat, hanem a világi feladatokra, az életre is. b) A Janua szótára A Janua szövegében funkcionáló latin s a latin szavaknak megfelelő anyanyelvi szavakat Comenius külön szótárban is közreadja, s a Janua „ismerettára", textusa s nyelvtana elé szerves részként teszi a szótárt (Lexicon Januale), illetőleg — ahogyan még a pataki Janua szó188