Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

már válogat is, és össze is von, úgy is mondhatnánk, megszűri a jobban használható ismeretanyagot, az arra vonatkozó szómennyiséget. A prágai kiadás és Comenius Janua ja anyagának sorrendjében található egyezést és különbséget (illetőleg a Comenius által végrehajtott szűrést) a következőkben mutatjuk be. A felsorolásban ( ) zárójelbe tesszük a Comenius által kihagyásra vagy összevonásra ítélt anyagrészt, s dűlt betűvel emeljük ki a párhuzamos anyagot. a) Prágai kiadás: De Elementis et quidem igni et aére — De aqua rebusque aqueis — De terra — De metalis — De lapidibus et Gemmis — De arboribus — (De arboribus hortensibus — De fructibus arborum satiuorum) — De hortis — (De arboribus sylvestribus — De fructibus arborum sylvestrum) — De fructibus — (De Rosa et vite) — De Herbis stb. b) Comenius Januaja csoportosítása: De Elementis — De Igne — (De Meteoris) — De Aquis — De Terra — De Lapidibus — De Metallis — De Arboribus et fructibus. (Ebben a fogalomkörben nagyobb méretű összevonást hajtott végre Comenius) — De Herbis —- stb., stb. Párhuzamosan futnak mindkét kiadványban a következő fogalomkörök: a) Prágai kiadás: De avibus domesticis — aquaticis — De piscibus — De reptilibus et serpentibus — De insectis — De Homine stb. rb) A Janua: De Avibus — De Aquatilibus — De Reptilibus — De Insectis — De Homine stb., stb. Hogy Comenius Januaja valóban több, valóban újszerűbb tankönyv anyagában, megformálásában is, bizonyítja pl. az is, hogy a De Homine fogalomkörnek a prágai kiadásban felsorakoztatott, s Comenius által nagyrészt követett, illetőleg felhasznált szóanyagával kapcsolatban Comenius a Janua XX—XXIII. fejezeteiben erős realizmussal, vonzó és meggyőző tálalásban, a gyermeki érdeklődést is kiszolgáló, de a kor tudományának (pl. az anatómiának) színvonalát is tükröző valóságos kis értekezést nyújt az emberrel kapcsolatos ismeretekről (Az emberről, az emberi testről, a külső és belső tagakról, az érzésekről, az elméről stb., stb.). Ezzel az „újítással" azt is elérte Comenius, hogy már nemcsak névszókat, hanem e problémakörbe tartozó cselekvés, történés, milyenség, minőség és körülmény stb. fogalmakat megnevező igéket, mellékneveket, határozószókat is felsorakoztat, értelmez. „Az emberről" (De Homine) című tárgy-, illetőleg fogalomkör szavait Comenius olyan mondatokba illeszti, amelyek egyrészt összefüggő ismeretsorozat nyelvi burkai, másrészt a természetes és a könnyen folyó értelmes nyelvi közlés jó példái. Hogy a tárgyak, a dolgok, s ezek fogalmai és a jelölő nevek, szavak mennyire a nekik megfelelő helyen és funkcióban vannak az összefüggő közlésben, s mennyire tekintettel van ez a megfogalmazás arra is, hogy a tanulók megfigyelőképességét, értelmét és a szép, az emberi, az „életes", a természetes, a kifejező nyelvi formák iránti fogékonyságát is együtt, párhuzamosan fejlessze, már az első néhány mondata is bizonyítja: „Princeps animantium exellentissimus Homo, Mundi epitome, vagiens nascitur (Az élő állatoknak legfővebb (méltóságosabb) fejedelme az ember, e' Világnak rövid sum178