Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

mája (remeke) nyivákolva születik.) — Quem post partum, genetrix aut öbstetrix, fasciis involutum fasciatumque in cunas reponit (Ki születése után a' szüléje avagy a' bába, pólában betakarván és békötvén, a' böltsőibe helyeztet,) — Nutrix vero alma, amplectens et amplexans alumnum suum, uberibus laotat, pappis satiat, sorditatum abstergit; pusio ipse lactet... (A' tápláló szoptató-dajka pedig megölelgetvén és ápolgatván az ő szoptatósát, emlőivel (tsetseivel) szoptatja, rágottal (popával) megelégíti, és a' magát megrútítottat (motskoltat) megtörli, a' kitsinyded (tsetsemő) pedig ő maga szopik . . .)" stb., stb. A természetet, az életet, a reális világot varázsolta Comenius ezzel a néhány mondattal is az iskola, a tanterem falai közé, s egyúttal a gyermeki „kósza" figyelem lekötését is sikerült elérnie. Ha az emberi testről (a külső és belső tagokról), az emberi agyról, az érzékszervekről (a külső és belső érzékenységről) szóló, rendezett ismeretanyag felsorakoztatását vesszük figyelembe, akkor azt tapasztaljuk, hogy aránylag nagy mennyiségű szót használ fel az ismeretek összefüggő közlésében, de nem mint szóhalmazt zúdítja rá a tanulókra (mint a nomenclaturák), hanem mivel az emberi testet, illetőleg részeit szinte mozgásukban, élő funkciójukban mutatja be, az ehlhez jól simult, elevenebb, mozgalmasabb, szemléletesebb és feltűnően reális, természetes jellegű megfogalmazásban a szavak is szinte megelevenednek, s a nyelvi mezőben jelentéstartalmuk is pontosan meghatározottá válik (vö. Janua: XXI—XXII). Hogy Comenius e tárgykörben is mennyire használható ismereteket közöl, érdemes e comeniusi anyagot egybevetni pl. Isidorus Hispalensis (vö. Opera omnia: Coloniae Agrippinae, 1617.) hasonló tárgykörének (De homine et partibus eius) anyagával. Az első nagy különbség, hogy közlésében elvont etimologizálással kezdi az emberről szóló ismeretek adását: „Homo dictus, quia ex humo factus est... Graeci vero hominem av#Qiimov apellaverunt, eo quod sursum spectet, subleuatus ab humo ad contemplationem artificis sui ..." stb. A test és részei leírását is valójában a megjelölő szavak, nyelvi elemek etimológiájával helyettesíti: „corpus dictum pro eo, quod corruptum perit. . . gustus a gutture dictus . .. manus dicta quod est totius corporis munus .. ." stb., stb. Comenius ezzel szemben az emberi test anatómiájáról nyújt kora tudományos eredményeinek színvonalán is álló ismereteket. így valóban száműzi az iskolából a verbális magolást, az üres szócséplést, s a valóság tényei, a dolgok maguk állnak a középpontban, és a tanulók korszerű ismereteket is szereznek az anyanyelv, hazánkban a magyar nyelv segítségével is értelmezett szövegek útján. Hogy az ismeretéket még mélyebben véshessék be az ifjak, Comenius tudatosan használta fel az oktatás hathatósabbá tételére a szemléltetést, a képekkel való ábrázolást, jól tudván azt is, hogy a rajz, a kép, a szemléltető ábra is szerves és laktív tényezője az oktatási folyamatnak, s a rajzok és ábrák segítségével is fejleszthetők a tanulók valóság iránti érzéke. A korszerű ismeretszerzés jó útja és módja a dolgok, a tények és jelenségek helyes szemléltetése. Nem véletlen tehát az sem, hogy Comenius tankönyveiben képeket, rajzokat és ábrákat is alkalmaz, és ezek a dolgokat, a jelenségeket és ismereteket a valóság összefüggései 12* 179