Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Baudouin de Courtenay általános nyelvészeti jegyzete (1909)

nyelvészek tudatát. Csak ezután válik lehetségessé — szellemes megjegyzése szerint — az, hogy a hallgatók fejébe bevezessék a nyelvtudomány alapfogalmait, ós hogy lingvisztikai gondolkodásra neveljük őket. A jövendő nyelvészeink fejében ugyanis egész csomó téves fogalom él, amelyeket a középiskolai tanulmányaik alapján szereztek meg. Éles és ironikus hangon szól a cári iskolákban használatos tankönyvekről, amelyek a tanulók fejében „zavart és a fogalmak összekeveredését idézik elő". Nem tartja méltóságán alulinak, hogy az akkor forgalomban levő tankönyvek elméleti, módszertani és logikai hibáira rámutasson. Korholja azt a felfogást, amely különválasztja a nyelvtan tanítását az élő nyelv elsajátításától, és arra kényszeríti a tanulókat, hogy értelmetlen definíciókat magoljanak be, amelyek az élő nyelvvel semmilyen kapcsolatban sincsenek. Bírálatának illusztrálására álljon itt néhány példa, amely talán ma sem vesztette el aktualitását. ,,A szavak hangokból állanak; így pl. a v-o-d-a szóban négy hang van" — idézi az egyik tankönyvből. E meghatározásban szerinte két hiba van: 1. A meghatározás önkényes, hiszen nem szavakat ejtünk ki, hanem mondatokban beszélünk. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az, amit hallunk vagy kiejtünk, hangokból és hangkapcsolatokból áll. De ha van is egy hangsorunk, amely hangokból és hangkapcsol átokból áll, az mégis lehet értelemnélküli is, ha nem asszociálódik vele a beszélők nyelvi gondolkodásában egy meghatározott képzet. Más szóval: sök mozgási és hallási képzeteken alapuló hangsort ejthetünk ki, amelyhez nem asszociálódik képzet. Az orosz ember számára pl. ilyen „szavak" lehetnek a következők: vodan, vodatyr, tyvoda, tuoda stb. Világos, hogy noha e hangsorok valódi hallási és artikulációs képzeteket váltanak ki tudatunkban, mégsem nevezhetők szavaknak. 2. A teljes nyelvi gondolkodásban egy másik oldal is van, amely a legfontosabb, amely nélkül nincsenek sem mondatok, sem szavak, sem nyelvi közlés: ez a jelentés oldala. Hiszen — mint említettük —, a fenti hangkomplexumok (vodan, vodatyr, tyvoda stb.) is hangokból állanak, mégsem szavak, bár szótagokra is oszthatók és meghatározott akusztikai és hangképzési képzetek kapcsolatából állnak. A fenti meghatározás értelmében az orosz v o da szó hangvariációi (odav, dova stb.) szintén szavakat alkotnak. Pedig azok nem szavak, csupán hangok és hallási képzetekkel bíró szótagok egybekapcsolódásai. Mi okozza tehát azt a különbséget, hogy pl. az orosz ember számára az odav, dova stb. hangsor nem szó, pedig egész sor hallási és artikulációs képzetet vált ki? Annak, hogy a „voda" hangsorral meghatározott képzet asszociálódik, az az oka, hogy csak a „voda" 'hangsor áll az orosz számára jelentéssel bíró, tovább nem osztható részekből, csak ehhez a komplexumhoz tapad egy nem nyelvi, de nyelvi úton kifejezésre jutó képzet és ugyanakkor a „voda" szóhoz nyelvi, morfológiai képzet is járul. Ezek összessége a szó. Rendkívül fontos szerepe van a szó meghatározásában a morfológiai képzetnek, amely akkor válik érthetőbbé, ha a voda és belőle 25 417