Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

Ion érdemes hangsúlyozni olyan rajzpedagógusokkal szemben, akik elsősorban (sőt kizárólag) a „kiművelt látás"-ban látják az ábrázolási készség lényegét. Ez a felfogás egyrészt metafizikus, egyoldalú, mert az ábrázolótevékenység fejlődésében kizárólag a vizualitásnak juttat helyet. Másrészt szembenáll a tudományos, materialista pszichológia azon alapelvével, mely a megismerés és cselekvés egységét, kölcsönhatását vallja. Harmadsorban pedig az említett koncepció szembenáll a gyakorlati tapasztalatok tömegével is, mert a gyakorlatban nem ritka, hogy fejlett látáskultúrájú emberek nem rendelkeznek ugyanolyan fejlett ábrázolóképességgel; tehát a vizualitás fejlesztése ugyan fontos és nélkülözhetetlen tényezője az ábrázolóképesség fejlesztésének, de egymagában nem oldja meg az ábrázolóképesség fejlesztését. [19] Amint Tyeplov monográfiájában megállapította: „Legkonkrétabb és legközvetlenebb értelemben a zene tartalmát érzések, emóciók, hangulatok jelentik." (B. M. Tyeplov: A zenei képességek pszichológiája. Bp. 1960. Tankönyvkiadó. 13. oldal.) [20] Az előadóművészetek XX. századi fokozottabb iskolai elterjedésének számos általánosabb társadalmi, kulturális és speciális oka, tényezője van. így pl. hatott az előadóművészet nagyobb népszerűségére a színház, a film, a rádió, a televízió és ezzel együtt a drámai műfajok tömeges elterjedése — nemcsak városban, hanem falun is. Az iskolák szélesebb társadalmi kapcsolatának kiépítése (patronáló üzemek, kultúrműsorok adása társadalmi szervek számára stb.) is határozottan az iskolai színjátszás elterjesztése irányában hatott. Nem ritkán pedig az iskolák gyermekközösségének anyagi (pl. az iskolai műsor jövedelméből táborozás, kirándulás szervezése, iskolai felszerelés tökéletesítése stb.) és erkölcsi sikere is határozott motiváló tényezőként szerepel. [21] Vö. Ingrid Gerhartz-Franck: Über Geschehensgestaltungen von Filmen durch Kinder, Berlin—

Leipzig, J. A. Barth, 1955. — A Sicker: Kind und Film, Bern— Stuttgart, 1956. Hans Huber Verlag. — Hans Ebeling: Anschauen-behandelnbegreifen. — AW. Zickfeldt Verlag, Hannover, 1957. 74—83. oldal. — „Film és ifjúság" című kiadvány (Bp. 1963. Tankönyvkiadó) főleg 5—24., 118—137. oldal. [22] Különösen fontos annak felmérése, mennyiben mutatkozik egyes tanulóknál bizonyos elzárkózás a mai, szocialista életet ábrázoló művekkel szemben. (Vö. Lakits Pál i. m. 34—92. oldal.) SOME REMARKS ABOUT THE SOCIALIST A ESTHETIC AL EDUCATION Dr. JÁNOS BERENCZ SUMMARY The program of the present study is to sketch out some fundamental and actual problems of the socialist aesthetical education. First, the autor attempts to define the ideas of aesthetical education. In his opinion the socialist aesthetical education consists in making profitable every pedagogical effect of beauty to achieve the purposes of socialist education. After this, the study analyses the general and partial aims of aesthetical education, especially the emotional intensification of our educational process, the assertion of the principle of pleasure. Further, the connection of aesthetical education with intellectual, ideological and moral education is being emphasized. The Second Part deals with the different spheres of aesthetical education: the aesthetical and pedagogical effects of natural and social environment, the pedagogical results of artistical education. The present article analyses comparatively detailed the aesthetical, psychological and pedagogical effects of nature: which are the total and partial results of natural region, and it deals also with the aesthetical and. pedagogical results of human transformation of nature. 31