Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: A bemutatás alkalmazásának gyakorlati problémáiról

De ha ez a probléma, akkor nem mutatható be az új nyelvtény azelőtt, mielőtt megállapítottuk volna, hogy tudják-e a tanulók a legfontosabbat, a lényegest a főnévről is és az igéről is. De jó lesz meggyőződnünk még az új jelenségek bemutatása előtt arról is, hogy rendelkeznek-e a tanulók megfelelő jártassággal az olyan kritikus esetek felismerésében, amikor egy igéből képzett főnévről kell megállapítani, hogy milyen szófajta. Sőt, alig fognak valamit is megragadni a tanulók a főnévi igenév természetéből, ha a tanulóknak a szó fajtájának eldöntésében ilyen kérdésekkel kell segítségére sietni: Hogyan tudjuk meg, hogy milyen szófajta? — Kérdezz utána! Hogyan tudnál kérdezni utána? De mégha jártas is a tanuló a nyelvtani elemzésekben, akkor is jó, ha pontosan az előbbi kérdésekkel mozgósítható műveletek lesznek a tanulók tudatában cselekvőkészen akkor, amikor majd eléje tárulnak az új nyelvtények: a főnévi igenevek. Tönkreteheti tanításunkat egy-két olyan alkalmatlan „bemondás", amelyre a bemutatás módja éppenséggel támpontot ad. Pl. nem minden alap és gondolkodás nélkül mondja a tanuló a figyel szóra azt, hogy állítmány, hiszen a mondatból vettük ki. előzőleg az állítmányt kerestük. Vagy kérdezhetek a figyelem szó után megfelelően, a tanuló mégis azt válaszolhatja, hogy a figyelem az kötelességet jelent. A tanító ugyanis előzőleg bejelentette, hogy most majd különleges nyelvtényt ismernék meg, illik téhát nagyon figyelni. A tanulóban ez az előzmény úgy folytatódhat, hogy illik lehetőleg különleges, valami illendőséget is kifejezésre juttató választ adni. Szélsőséges és nem mindennapi eseteket említettünk meg. Az azonban mindennapi, hogy ha nem vigyázunk, mi rakjuk le a tanulók gondolkodásának ferde vágányait már az előkészítésben, s ezzel értéktelenné tesszük a nagy gonddal eltervezett bemutatást is. A főnévi igenév esetében valamely munkaterületről való beszélgetés kapcsán helyesen és erőltetettség nélkül kerülhetnek fel ezek a szavak a táblára két oszlopban: Ezután elvégezhetjük azokat a műveleteket, amelyekkel megállapítható, hogy milyen szófajták vannak az egyik oszlopban és milyenek a másikban. Miért ige ez is és miért ige az, is? Miért főnév ez is és miért főnév az is? Most már felírhatjuk ilyen elhelyezésiben az új nyelvtényeket is: felásta gereblyézi megfigyeljük szedik ásás gereblye megfigyelés szedés felásni geröblyézni megfigyelni szedni