Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: A bemutatás alkalmazásának gyakorlati problémáiról

lat sem fogja a tanuló számára mutatni a lényeget, mert a megértés nemcsak a felfogás, hanem művelet, tevékenység is. Elképzelhető, hogy valaki megtanulta az eseteket, de a szerkesztést nem, vagy nem elégszer végezte el. Az óra új anyagát akkor sem tudja magáévá tpnni, mert a megoldásban tevékenyen most sem tud részt venni. Csak az említett műveletek birtokában érdekes a jelenség a szőnyegen levő probléma szempontjából: melyik eset vonatkozik a fényképezőgépre, melyik a vetítőgépre, melyik a nagyító lencsére? Ezekre a kérdésekre akkor tud könnyedén, magabiztosan válaszolni a tanuló, ha a megoldáshoz szükséges műveletekkel könnyedén bánik. Tehát ki tudja választani azt az esetet, amelyik fennforog, meg tudja szerkeszteni bármelyik esethez a képet, de a képhez is a tárgyat, és „véletlenül" sem keveri össze az egyiket a másikkal. Ehhez szükséges a műveletek újbóli és többszöri elvégzése az előkészítésben, amelyet az elmondottak alapján többnek kell tartanunk, mint egyszerű előkészítésnek. Legalább annyira kell értékelnünk, mint a bemutatást magát. Nem így látja ennek a tananyagnak az Oktatási problémáját az a nevelő, aki külön mutatja be a gépéket és hosszasabban időzik a gépek egyes alkatrészeinél (magyarázgatja azokat), mielőtt még tisztáztatná a tanulókkal, hogy az öt eset közül melyik érvényesül az egyik, illetve a másik alkalmazásánál. Nem külön probléma ugyanis az egyik, nem külön a másik és nem külön a harmadik. És nem is más a probléma. Nem a rés fordítja meg a felfogható képet, és nem is a rés miatt lesz kisebb vagy nagyobb a kép. Nem érdekes most az állvány sem, a külső tok sem, és a nagyító különleges anyagból készült kerete sem. Éppenséggel ezek is lelhetnek problémák, csak nem most, nem nekünk, főleg pedig nem az oktatás szempontjából. A beleépítés esetében általában ismerősek a jelenségek, csak nem tudjuk elhelyezni őket. Fizikai használatukról is tudhatunk egyet s mást. Pl. azt, hogy mit kell megnyomni, min kell fordítani, hogy szóljon, égjen, működjön. Ez a külsőleges manipuláció azonban igen messze lehet az ismerettől, a jelenség és működésének lényegi értésétől. Az iskolai oktatás feladata éppen az, hogy a tanulók érzéki tapasztalatai közt rendet teremtsen, s azokat a lényegi ismeret fokára emelje. Azonban, hogy legyen hová beépíteni a tapasztalatokat, s minél többet tudjunk azokból megmagyarázni, tovább is kell építeni ismereteinket. Ezek előkészítése az oktatási órákon a műveletek szempontjából is bizonyos módosítással történik. b) Ilyen továbbépítésről van szó, ha a fény terjedésének megismerése után a lencsék fényközvetítő tulajdonságait mutatjuk be és dolgozzuk fel a tanítási órán. De ilyen az igekötők ismertetése az ige után, a melléknév ismertetése a főnév után, vagy a főnévi igenév ismertetése a főnév és ige után. A legutóbbi tanítási problémája az, hogy ige-e vagy főnév-e az új nyelvi jelenség. 93