Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

2. Szemléletünk a múltban elvégzett cselekvésre összpontosult, a cselekvést a maga egészében szemlélhet]ük. Szemünk előtt a cselekvés határa lebeg. A cselekvés határa itt azonos a megoldott feladat eredmé­nyével. Csak ha tényleg megoldottuk a feladatot, használhatjuk a be­fejezett igét. Ez azonban nem jelenti, hogy ez esetben azt alkalmazni is kell. Ha nem akarunk a cselekvés határára rámutatni, ha inkább a cse­lekvés lefolyását akarjuk kiemelni, akkor mondhatjuk így is: „Segodnja utrom ja resal domasnjuju zadacu, a Vanja igral v futbol" [30], még akkor is, ha a cselekvés eredménye a feladat megoldása lett. 6. sz. kép E kép feladata, hogy jobban megértesse a tanulóval a múlt időben lefolyó cselekvést. Mindkét szemléletű ige fejezhet ki múlt idejű cse­lekvést, de ezeknek a múlt idejű cselekvéseknek a tartalma a használt vidtől függően más és más lehet (resal — resil). A múlt idő helyes aspektusú használata a mi tanulóinknak is nehéz probléma. Érdekes azonban, hogy még az orosz anyanyelvűeknek is gondot okoz eleinte. M. P. F erster 1949—51-ig öt moszkvai leányiskolá­ban figyelte meg a vidék tanításával kapcsolatban a többek között a múlt idő használatát. Ö is rámutat arra, hogy a tankönyvek megszokott definíciója: .,a befejezettség", „bevégzattség" gyakran félrevezeti a ta­nulókat. Felmerül rögtön a kérdés: csak a befejezett igék fejezhetnek ki bevégzett cselekvést, vagy alkalmasak erre a folyamatos igék is? A be­•76

Next

/
Thumbnails
Contents