Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

b) az imperfektiv képzőknek elismert -yva-, -iva-, -va- és -a- képzők hasonlóképpen: vagy csak a vid-jelentést változtatják meg, vagy a videt is, a lexikai jelentést is (az ismétlődés erősebb vagy gyengébb árnyalatával: „My v pote lica dolzny syskivat' c

hieb svoj" — On snova vspominal vse podrobnosti pobedy, svojo spokojnoje muzestvo vo vremja srazenija i, uspokojivsis' zadremyval" — L. Tolstoj, Vojna i mir) [28], vagy pedig csak a lexikai jelentés megváltoztatására szolgálnak (chazivatf, sizivat'); c) a -nu- maga.is a soversennyj vid jelentésén kívül egyben a mozzanatosság jelentés változatát is beleviszi a szóba. A vid-képzés problémakörébe tartozik a már érintett vid-párok problémája is. Hol van a határ a vid és lexikai jelentés között? Legbonyolultabb azonban a vid-rendszer problémakörében a vidék helyes használatának kérdése. Főleg ez utóbbi szempont veti fel sürgetően a vid-tanítás metodikájának a problémáit. A hazai orosz nyelvoktatásnak (mint minden idegen nyelv tanításának) végső célja: az orosz irodalmi nyelven való gondolkodásra tanítani meg a tanulókat, vagyis arra, hogy tudattartalmaikat úgy tudják helyes oroszsággal kifejezni, mint magyarul. Az említett három problémacsoport (a vid fogalmának, képzésének, a vid-párok problémája) mindegyikével kapcsolatban választ kellene adnunk a mit? és hogyan? kérdésékre. Persze, ez a két utóbbi kérdés maga is tulajdonképpen csak gyűjtőneve egy-egv kérdéskomplexumnak: I. a mit? kérdés magában foglalja: 1. a vid-elméletek melyik változatát oktassuk, hogy a tanulók vidhasználatát minél hibátlanabbá tegyük, 2. mennyi legyen az az ige, amelynek vid-használatábam a hibátlanságot el akarjuk érni, 3. melyek legyenek azok az igék, amelyek a 2. pontban megállapított keretet kitöltik. II. A hogyan? kérdés pedig választ vár arra, hogy 1. hogyan értessük meg a magyar tanulóval az I. l-ben meghatározott elméletet, 2. hogyan, milyen egymásutánban vezessük be az I. 3-ban meghatározott igéket, 3. hogyan, milyen gyakorlatok milyen sorrendjével juthatunk el az automatizált készség fokára, vagyis az orosz nyelven való gondolkodás közben a vid-használat hibátlanságáig szóban és írásban, a vid-jelentés közvetlen megértéséig mások szóbeli vagy írásbeli közléseiben. A fentebb vázlatosan ismertetett kérdéskomplexumokat csak a problémák regisztrálása végett vetítettük előre, nem tartjuk azonban feladatunknak és évkönyvünk keretei nem is teszik lehetővé, hogy a következőkben valamennyi problémára egyforma részletességgel kitérjünk. Ami az I. 1-et illeti, álláspontunkat már az előbbiekben kifejtettük. A vid fogalmát a tudomány mai álláspontjának megfelelően kell megadnunk — vagy folyamatában, vagy egészében szemléljük a cselekvést, 69