Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

ges szavakkal való kapcsolata a tagadás vagy felszólítás esetében stb. Pl. Ja dolzen napisat' pis'mo — meg kell írnom a levelet, ja ne napisu pis'mo — nem írom meg a levelet, napisi pis'mo — írd meg a levelet. A videkkel kapcsolatos lényegesebb magyar állásfoglalások seregszemléje nem volna teljes, ha nem hivatkoznánk dr. Szabó Miklós Az crosz nyelv tankönyve című művére, amelyet az orosz nyelvi ismeretek pontos leírása és rendszerezése szempontjából alapvető munkának kell tekintenünk. A vidéket jellemezve ő is az igével kifejezett cselekvés folyamatának és eredményének a szembenállását domborítja ki és megjegyzi, hogy a magyar nyelv is jól ismerd ezt a jelenséget. (A tanuló tanulta a leckét, a tanuló megtanulta a leckét, holnap levelet fogok írni, holnap megírom a levelet stb.) ,,A magyarban azonban a kétféle alak kifejezése nem olyan következetes és pontos, mint az oroszban, ahol — eltekintve néhány igétől, amelyeknek jelentésüknél fogva vagy csak folyamatos vagy csak befejezett alakjuk van — minden igének megvan a folyamatos és befejezett alakja" [24]. Mint látjuk, Szabó Miklós is együtt tárgyalja a vidékét a cselekvésmódokkal, azokat szigorúan nem különbözteti meg egymástól, és így annak ellenére, hogy minden magyarázata a mélybe hatol, hogy eléggé áttekinthető táblázatban szemlélteti a folyamatos és befejezett alakok különbségét (talán csak a befejezett alak megkezdett cselekvését szemléltethetnénk jobban így: j ——f ——•———, a vidék lényegét illetően bizonyos félreértésekre adhat alkalmat. Láttuk, hogy Banó István az otkryt' — otkryvat' vidpár megfelelő magyar jelentését a kinyitni — kinyitogatni igepárban találta meg. Szerintünk az orosz vidpár jelentése magyarul egyaránt kinyitni, a kinyitogatni jelentésben az otkryvat' már nem vidpárjia az otkryf igének, mert az ismétlődő cselekvést kifejező „kinyitogatni" már Aktionsart, cselekvésmód, a kinyitni-hez képest más lexikai jelentéssel rendelkező új ige. Ezzel szemben a csinál — megcsinál típusú magyar igepárban mi is hajlandó vagyunk vidpárt látni. Más véleményen van Dombrovszky József, aki szerint ez igepár tagjainak jelentése között csak Aktionsartbeli különbségek vannak. Érvelése a következő [25]: csinál durativ Aktionsart, „most foglalkozom valamivel" (de csak a jelenben, mert a múltban — határozatlan tárggyal — terminatív árnyalatú: csináltam egy széket; viszont határozott tárggyal ismét duratíwá lesz), megcsinál a cselekvés végére utal (de ez a jelentés egyszerűen a hangsúlyos igekötő jelentéséből fakad); jelen alakja többnyire a közvetlen jövőt jelenti — terminatív Aktionsart, ha pedig az igekötő az ige után áll, azt jelenti, hogy a cselekvés a vége irányában fejlődik. A „teljesen", „egészen" határozószók nem használhatók a csinálta, csinálja alakok mellett, hanem csakis a terminatí v megcsinálta mellett. A „megcsinál" többi jelentésárnyalata is mind Aktionsart jellegű. Szerintünk azonban a durativ és terminatív Aktionsart nem zárja ki sem a folyamatos, sem a befejezett szemléletet. Az „éppen teszek (tettem, tenni fogok) valamit", „valaminek a megcsinálásával vagyok elfoglalva" jelentések színtiszta folyamatos szemlélet jelentések, tekintet 66