Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

amelyekkel már kevésbé találkozhatunk a magyar nyelvben. Az ismétlődés, a mozzanatosság, az egyszeri cselekvés, a szaggatott cselekvés, a gyakorítás stb. nem a vidék, hanem a cselekvésmódok jellemzői. Ha ezekre hozunk fel példákat, nehezebben fogjuk tudni megértetni azokat a finom árnyalatbeli különbségeket, amelyeket az oroszul beszélő ember éppen a vidék alkalmazása révén tud néha oly csodála tram élt óan kifejezni. Vö. Kolumb byl scastliv ne togda, kogda otkryl Ameriku, a kogda otkryval jejo [6]. Azzal szoktunk érvelni, hogy a folyamatos ige természetéből következik a tartósság, az ismétlődés stb., a befejezett ige pedig ugyanígy magától értetődően bevégzett, befejezett, mozzanatos (egy pillanat alatt befejezett), eredményes, időben körülhatárolt stb. cselekvést fejez ki. Néhány példa azonban könnyen meggyőzhet bennünket arról, hogy az effajta meghatározásokkal lépten-nyomon ellentmondásokba ütközünk. „Procital li ty knigu vcera?" — kérdezzük az egyik tanulótól. Válasza így hangzik: „Da, ja citál." És mikor megkérdezzük, miért nem a befejezett igét használta, hiszen elolvasta a könyvet, akkor azzal érvel, hogy ő három órán keresztül olvasta a könyvet, tehát „tartós" cselekvést végzett. A folyamatos igék a cselekvés befej ezetlenségét fejezik ki, mondjuk máskor. Ki állíthatná azonban, hogy a következő példákban valamennyi ige nem folyamatos-e: „

God prochodil za godom", „Lodki tonuli odna za drugoj", ,,Tol'ko 10 minut sol ot doma do skoly" —, mégis befejezett cselekvést fejeznek ki [7]. Egy másik példa: „On prozil devjanosta let." Nem kétséges, hogy aki ilyen szép kort ért el, elég „tartós" cselekvést végzett, mégis befejezett és nem folyamatos igét kell használnunk ebben az esetiben, bár ez ellentmond ismét néhány tankönyv definíciójának [8]. Mint ahogyan a cselekvés eredményessége sem, ugyanúgy a cselekvés befejezettsége sem döntő ismertetőjegye a befejezett igének, ha többnyire a befejezettséget ki is fejezi. „V sadu zacveli jabloki" — e példa ellentmondásából csak azzal a logikai bukfenccel lábolhatunk ki, ha azt mondjuk, hogy itt a cselekvés elkezdését tekintjük befejezettnek. A befejezett ige egyik fő jegyének szokás tekinteni — mint jeleztük — az általa kifejezett cselekvés időbeli körülhatároltságát is, mégis e példában: „Ja rabotal dva casa", teljesen helyénvaló a folyamatos ige használata. E példák számát tetszés szerint még tovább lehetne növelni, a végeredmény azonban egy lenne: ideje, hogy az iskolákban is túljussunk azokon a definíciókon, amelyek nem állták ki az újabb tudományos vizsgálatok próbáit. Már a kezdet kezdetén — tehát jelenleg még a VII., a jövő tanévtől kezdve a VIII. osztálytól kezdve a vid-párok és nem a cselekvésmódok megfigyeltetésével kell elkezdenünk a vidék tanítását a vidék lényegének helyes, a tudomány mai álláspontjának megfelelő megvilágításával. Ha ugyanis pl. kiindulópontunk: Ja segodnja citál knigu / ja segodnja procital knigu, alkalmat adunk tanulóinknak arra, hogy alaptalanul általánosítsanak — mondván —, ugyanezt a viszonyt a magyar olvasni : elolvasni igepár is tökéletesen kifejezi. De vajon igaz-e ez? 55