Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

f) Hogyan kapcsolódik össze a gyakorlatban az iskola és a többi tényező (úttörőszervezet, KISZ, család stb.) nevelése az esztétikai nevelés területén? g) Milyen objektív és szubjektív forrásokból származó nehézségek^ feszültségek mutatkoznak az esztétikai nevelés terén? (Pl. a „gyermekirodalom—ifjúsági irodalom" és az „iskolai irodalom", a „felnőtt irodalom" viszonya; a gyermek életkori fejlettsége és a modern, a megértéshez széleskörű intelligenciát kívánó műalkotások közti feszültség stb.) Hogyan 'hidalhatok át, oldhatók meg optimálisan az említett feszültségek, nehézségek? Minthogy ehelyütt célkitűzésünk csupán felvázolás, a problémák körvonalazása volt, elég volt csupán megpendíteni az említett kérdéseket. Megoldásuk kísérlete túlmenne a jelen cikk keretein. A jelzett tényfeltárás, tudományos elemzés alapján, azzal együtt szükséges azután a rendszeres pszichológiai kutatómunka (a műalkotás, művészi hatás pszichológiája: megfelelő gyermeklélektani kutatások az esztétikai nevelés terén) és az elméleti pedagógiai kutatómunka clZ €ílS'Z— tétikai nevelés további perspektíváinak kimunkálására. JEGYZETEK, IRODALOM [1] Vö. Kairov—Goncsárov—Jeszipov—Zankov: Pedagógia című tankönyvének (Bp. 1960. Tankönyvkiadó) 345—366. oldalon olvasható koncepciót; jelen cikk szerzőjének álláspontja a Pedagógiai Szemle 1954. évf. 2—3. számában (,,A szocialista nevelés alapvető kérdései" című cikkben) olvasható. [2] René Hubert idézett könyvében az esztétikai nevelés körébe sorolja az artisztikus, a filétikus (szeretetre nevelés) és a vallásos nevelést is. [3] Pl. az általános iskola mostani reformtantervében egészében egy kevéssé csökken az énekre és rajzra szánt óraszám, úgy, hogy a rajzban az alsó tagozatban, az énekben a felső tagozatban van óraszámcsökkenés; a gimnázium reál-tagozatában kissé csökken az irodalomórák száma. Ezzel szemben viszont az ének és a rajz is kötelező tárgyként szerepel a gimnáziumok tantervében. [4] Annak bizonyságául, hogy az eszétikai nevelés jelentősége nincs csökkenőben, perdöntő jelentőségű az 1962-ben kiadott „Nevelési Terv". Ez általánosságban is, a követelményeket tekintve is, és a konkrét tevékenységformákat felsorolva is, bőségesen foglalkozik az esztétikai neveléssel. (Konkrétebben: az alsó tagozatban általánosságban a 30—33. és a 41.—42. lapon, a tevékenységformákra konkretizálva a 86—98. lapon olvashatunk. Az ált. isk. felső tagozatára vonatkozóan pedig a 122—127. és a 138—140. oldalakon szól általánosságban a Nevelési Terv, míg a konkrét tevékenységi formákat az V—VIII. osztályban a 178— 189. oldalakon tárgyalja.) Egészben a „Nevelési Terv" 45 oldalán esik szó az esztétikai nevelésről, ami az egész Nevelési Terv terjedelmének több mint 30%-át alkotja! [5] Azt, hogy mennyire érvényesíthető az esztétikai nevelés az egyes szaktárgyakban, az egyes tárgyak szakdidaktikájának kell részletesebben kimunkálnia; sajnos — a művészeti tárgyakat kivéve — az esztétikai nevelésnek az egyes szaktárgyakban való érvényesítése eddig meglehetősen elhanyagolt terület volt. 16] A giccsről és a dekadenciáról egyes konkrét művekkel és művészeti ágakkal kapcsolatban sokat írtak, vitáztak. (Pl. az irodalmi giccsről tanulságos mű Földes Anna: A giccs az irodalomban című tanulmánya, melyben meg is határozza az irodalmi giccs fogalmát. (Bp. 1962. Gondolat Kiadó. 10—18. oldal.) 29