Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

A dekadenciáról pl. hosszú vita folyt 1961—62-ben a „Művészet" című folyóirat hasábjain.) Hiányzik azonban a giccsel és dekadenciával kapcsolatban az álta­lános esztétikai-pedagógiai tisztázás, a kérdésnek kellően differenciált, tudomá­nyosan és pedagógiailag jól megalapozott kimunkálása. [7] Pl. Kairov idézett tankönyvében a 347. oldalon három bekezdésben, mindössze néhány sorban ír a természet esztétikai nevelő hatásáról: ír arról, hogy a mű­vészi tájleírás, tájábrázolás elmélyíti a hazafias érzést: a kirándulások, táboro­zások fontosak a természeti szépség észrevétetésére; észre kell vétetnünk az emberi munka természet-átalakító hatásának szépségét. Ehhez hasonló példát természetesen más tankönyvekből is meríthetünk. Ennek nyomán vethető fel a differenciáltabb kidolgozás, a részletezés szükségessége. [8] Vö. Hegel: Esztétika. — Cherbuliez Viktor: Művészet és természet. Bp. 1893. Magy. Tud. Akad. kiadása. Ford.: Geöcze Sarolta. 128. old. — Benedette Croce: Esztétika. (Bp 1905. 4. kiad. Rényi kiad. 99—101. oldal.) [9] A szovjet geográfusok körében sok vita volt a „természeti táj" fogalmáról. Vol­tak, akik nem eléggé reálisnak, tudományosan nem eléggé megalapozottnak tar­tották a „táj" fogalmát (pl. A. A. Grigorjev). Vannak, akik a „táj" fogalma he­lyébe a „zóna" fogalmát ajánlották (pl. A. N. Szmirnov), Mások viszont fenn­tartják a tá.j fogalmát (pl. L. Sz. Berg, Markov, Szolncev stb ). flO] Vanszlov: A szép problémája. (Bp. 1958. Gondolat Kiadó, 141—157. 1.) [11] Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. (Bp. 1949, 160. 1.) 112] Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. 102. 1. [13] Egyes szakpedagógiai (rajzpedagógiai) művekben a mindennapi és a tudomá­nyos gondolkodástól elkülönítve, külön kategóriaként is szokás emlegetni a „képszerű" gondolkodást, a „vizuális", „művészi" gondolkodást. Az ilyen szó­használat tudományosan nem kellően kidolgozott, ezért homályosságot, félre­értési lehetőséget rejt magában. Elhanj'agolja azt, hogy mindenfajta gondolko­dásban lényeges szerepet játszik a második jelzőrendszer, az absztrakciós jel­leg. Hiba lenne ezt a lényeges vonást elhanyagolni és a sajátosan művészi gon­dolkodást mintegy szembeállítani a mindennapi és a tudományos gondolkodás­sal. E tisztázatlanságból származó homályok, a jelzett koncepcióból leszűrhető egyoldalú, „művészieskedő" beállítottság a gyakorlatban maximaiizmushoz ve­zet, olyan követelményekhez, amelyek nem egyeztethetők össze az általánosan művelő iskola célkitűzéseivel. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a fogalmi kidolgo­zatlanságnak. zavarosságnak nemkívánatos pedagógiai következményei adód­hatnak. [14] A szovjet pedagógiában az egyoldalú tartalmi szemlélettel szemben már régeb­ben is hangsúlyozták a formai, stilisztikai nevelés fontosságát is. így pl. Ami­tyirov (Ucsityelszkája Gazjeta, 1949. okt. 22. számában) megállapította, hogy a stílus kérdéseinek elhanyagolása „esztétikai nihilizmushoz" vezet. [15] Esztétikai nevelési szempontból lényegesek az egyes művészeti ágakat általá­nosan jellemző esztétikai nevelőhatások, lehetőségek (ezekről cikkünknek a művészeti nevelés elején írt része említést tett). Ugyanakkor nem felejtkezhe­tünk meg azonban az egyes műfajokat, az egyes művészeti tárgyakat speciáli­san jellemző nevelőhatásokról, nevelési lehetőségekről sem. Félreértések elke­rülése végett hangsúlyozni szükséges itt az általános és a különös szoros, dia­lektikus egységét: amint egyoldalúság lenne, ha figyelmünket pusztán a speciá­lis nevelési hatások, lehetőségek kötnék le, a művészeti neveléssel kapcsolatban. [16] Vö. Charlotte Bühler: „Az ifjúkor lelki élete." (Bp. 1925. Franklin Társ. kiad.) Tóth Béla: A gyermek és az irodalom. (Bp. 1955. Tankönyvkiadó.) — „Olvasó gyermekeink" című kiadvány. (Bp. 1957. Tankönyvkiadó.) — Tóth Béla: Iro­dalmi érdeklődés a gyermekkorban. (Bp. 1962. Tankönyvkiadó.) — Lakits Pál: Középiskolásaink és az irodalom. (Bp. 1962. Tankönyvkiadó.) — A. G. Koval­jov: Pszichológija lityeraturnovo tvorcsesztva. Izd. Leningradszkovo Universzi­tyta, 1960. [17] Vö. Herbert Read: Geschichte der modernen Malerei. Droemersche Verlags­anstalt Knaur Nachf., München—Zürich, 1959. 7. fej.: absztrakt expresszioniz­mus, 218—287. oldal. [18] A vizualitással összefüggő ábrázolótevékenység fejlesztésének fontosságát kü­30

Next

/
Thumbnails
Contents