Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről
2. A közvetett módszerek sorában a következőket említhetjük: a) A közvetlen szemlélés, hallgatás, olvasás előkészítése és irányítása: a megfigyeltetés; az esztétikum tényezőinek, mozzanatainak megkülönböztetése (elemzés) és az összhatás elemzése. b) Közlések, magyarázatok —, melyek vagy előkészítik, vagy kísérik. vagy követik az esztétikummal való érintkezést. c) Az esztétikummal kapcsolatos (társadalmi, világnézeti, erkölcsi, esztétikai) értékelő állásponthoz eljutás az előző elemzés felhasználásával. (Közlés, vagy méginkább párbeszédes formában.) d) A mű megértését és értékelését elősegítő kiegészítő anyagok felhasználása és feldolgozása; a mű kapcsolatbahozása más műalkotásokkal a differenciált értékelés érdekében (egybevetés, összehasonlítás). * Az esztétikai nevelés folyamatában az említett módszeres eljárások — a konkrét és induktív alapállás mellett — természetesen állandó kombinálásra kerülnek. Elszigetelt alkalmazásra úgyszólván sohasem kerülhet sor. Nagy különbségek mutatkoznak azonban a tekintetben, hogy a módszereknek konkrét esetben milyen súlyuk, jelentőségük, milyen kombinációjuk legyen. E kérdésre elsősorban maga az esztétikai tárgy, a pedagógiai célkitűzés, a tanulók különböző pszichikai és egyéb sajátosságai alapján adhatunk csak konkrét és kielégítő választ. A művészeti nevelés egyes részterületei, az egyes tantárgyak, illetve speciális f eladatkörök módszeres kérdései már az esztétikai nevelés általános körén túlmenő, szakpedagógiai kérdések. Vannak azonban olyan általános metodikai kérdések, melyeknek felvetése ide kívánkozik: a) Milyen sajátos módszereket (és szervezési formákat) kívánnak meg az esztétikai nevelés speciális területei: a természet és a környezet, társadalom esztétikai nevelő hatásának érvényesítése. Kívánatos volna ezekkel konkrétebben foglalkozni és pontosan meghatározni, melyik tantárgyban, mennyiben kapjanak helyt (pl. a földrajzban, biológiai tárgyakban a természet esztétikai nevelő hatása) és milyen sajátos módszeres eljárások alkalmazása eredményes; b) Hogyan függjenek össze a közvetlen és közvetett módszerek az egyes területeken, milyen legyen a köztük levő arány? c) Hogyan biztosítható metodikailag az esztétikai nevelés sajátos esztétikai jellege, hogyan küzdhető le az egyoldalú mtellektualizálás, a még mindig felbukkanó egyoldalú lexikális-didakticista szemlélet —, amely veszélyezteti az esztétikai nevelés érzelmi, kedélynevelő pozitív hatását és elszürkíti az esztétikai nevelést. 27