Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

gondolkodás elsősorban) — és bizonyos fokú önállósággal járjon. Ennek lényeges feltétele a jelenségek és művek konkrét, induktív elemzése. * ** Van azután az esztétikai nevelésnek olyan sajátos elve, melyet a gyakorlat inkább csak spontán, esetlegesen vett figyelembe, és az elmélet sem dolgozott ki kellőképpen. Ezt az elvet így határozhatnánk meg: Az esztétikai nevelésben érvényesüljenek a belső és külső dialektikus kapcsolatok. Felbontva és konkretizálva: a) Az esztétikai nevelésben legyen meg a harmónia az esztétikum egyes területei (természet, művészet, környezet, társadalom) között és legyen az egyes területek esztétikai nevelése között szerves összefüggés; •b) Az esztétikai nevelés legyen kölcsönhatásában az értelmi, erkölcsi, testi és politechnikai neveléssel. * ** Az esztétikai nevelésben alkalmazott módszeres eljárásokat két csoportra oszthatjuk: 1. Közvetlen módszerek: Ezeknél nem iktatódik bele közvetítő a tanulók és az esztétikai tárgy kapcsolatába. (A nevelő szerepe természetesen itt is megvan: az esztétikum kiválogatása és a tanulóval való érintkezésfelvétel lehetővé tétele, realizálása.) Közvetlen módszerek: a) Az egyszerű szemlélés, 'hallgatás, olvasás: ezekben az esetekben a gyermek látszólag passzív, befogadó szerepet játszik. Mégsem így van, és ezek az esetek is értékesek az aktivitás szempontjából, ha belső érdeklődésiből fakadnak, aktív figyelemmel járnak és megmozgatják a gyermek pszichikai energiáit — továbbá, ha későbbi aktivitásra, esztétikai cselekvésre serkentenek; b) Az esztétikus cselekvés (pl. rajzolás, festés, éneklés, versmondás, fogalmazás, színjátszás stb.). A felsoroltak az ún. „közvetlenül esztétikus jellegű" cselekvések. Ezenkívül bármely másfajta cselekvés is lehet — formai sajátságai alapján esztétikus. (így pl. a munkatevékenység, a fegyelmezett, udvarias magatartás stb.) A közvetve esztétikus tevékenységek sorából ehelyütt érdemes kiemelnünk még a játékot. Miben áll a játék és az esztétikum kapcsolata? Abban, hogy a játékos cselekvésben sok esztétikai értékű mozzanat lehetséges (rendezettség, harmónia, ritmus stb.). A játék sokszor alkotójelleg űen, gyermekien „megkomponálva" tükrözi a környezet életét — némelykor valósággal a felnőttek művészi tevékenységének másaként hat. 26