Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

hogy bizonyos filmek hatására szinte ugrásszerűen megnő az érdeklődés, a kereslet bizonyos irodalmi művek, regények iránt. (így pl. a film hatásiára rövid idő alatt elfogytak Tolsztoj „Háború és béke", „Feltámadás" és más filmre vitt regények a könyvüzletekből.) Az említett tapasztalatot domborította ki az irodalmi érdeklődés, nevelés szempontjából a „Köznevelés" 1962. évf. 17. számában az „Esztétikai nevelésünk problémáihoz" című cikk. A filmek jelenleg inkább alkalomszerűen (pl. egyes osztályfőnöki órákon, némely szakköri foglalkozáson stb.) és eléggé szűkreszabottan jutnak szóhoz iskoláinkban. A családi nevelésben pedig — természetszerűen — általában csupán spontán filmlátogatásról, filmnézésről van szó. A film képszerűségére, népszerűségére, esztétikai nevelési lehetőségeire való tekintettel célszerű és indokolt lenne, ha rendszeresebben és nagyobb helyet kaphatnia az iskolai oktató-nevelőmunkában. Ezért lenne helyes néhány fontos filmesztétikái kérdéssel foglalkoznunk az általánosan művelő iskolában. Milyen problémákról lehetne szólni az iskolai filmesztétika körében? Nagyjából — anélkül, hogy ehelyütt tantervi részletezésre, valamint differenciálásra (általános- és középiskola, osztályok szerinti elosztás) — törekednénk, a következő főbb problémákat emelhetnénk ki: a) Milyen technikai, filmszerű kifejezőeszközökkel éri el a íilm világnézeti, erkölcsi, politikai mondanivalójának kifejezését? b) Milyen hatással van egy-egy film az érzelmekre és a cselekvésre? c) Milyen sajátos felépítésbeli, kompozíciós eszközökkel él a film? d) Hogyan érvényesülnek a filmen belül az irodalmi, drámai, képzőművészeti és zenei elemek — sajátos egységben, a mondanivaló szolgálatában? e) A cselekmény egésze és a szereplők jellemzése milyen esztétikai és erkölcsi hatással, értékkel jelentkezik? A filmek esztétikai és pszichológiai, valamint pedagógiai problémáival külföldön számos monográfia foglalkozott [21], Újabban nálunk is fellendülőben van a filmekkel való foglalkozás, de inkább értelmi, világnézeti és erkölcsi szempontból nézik a filmek hatását, mint szorosan filmesztétikailag. (Vö. Péner Imréné: „A játékfilmek megértésének egyes életkori sajátságai" című tanulmánya a „Pszichológiai problémák az iskolában" című kötetben. (Bp. 1961., Tankönyvkiadó, 197—220. 1.) Legújabban lásd a „Film és ifjúság" című kiadványt. — [21] sz. jegyzet, * ** A televíziónak a gyermekekre gyakorolt hatásával külföldön már néhány éve rendszeresen foglalkoznak. (Vö. pl. Wilbur SCHRAMM—

Jack LYLE—

Edwin B. PARKER: „Television in the lives of our children" — Stanford University Press, 1961.) A tapasztalatok azonban jelenleg még meglehetősen szűkkörűek, széleskörű tudományos elemzésre és általánosításra még nem érettek. Néhány megállapítást azonban a jelenlegi, viszonylag szűkkörű tapasztalatok, megfigyelések alapján is megkockáztathatunk: a) A televízió esztétikai hatása nagyban-egészben a filmesztétikai hatásokból adódik — azzal a hozzáadással, hogy közvetlenül aktuálisabb lehetőségei vannak a televízi ónak, mint a filmnek. Számottevő 23