Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

A képzőművészetek (iskolai viszonylatban a rajzolás, festés, építőművészeti ismeretek) nevelőértékeit, nevelési lehetőségeit röviden a következőkben körvonalazhatjuk: a) Az irodalomhoz viszonyítva a képzőművészet érzékletesebb, képszerűbb, kevésbé elvont és intellektuális — minthogy vizuálisan közvetlenül megragadható. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szükséges, hogy a fenti általános jellemzés csak az irodalommal való általános egybevetés alapján álLja meg a helyét. Nem állítjuk viszont, hogy a különböző képzőművészeti alkotásoknak nincs és nem lehet különböző mértékű intellektuális szintjük. Nem állítjuk azt sem, hogy a képzőművészeti alkotások feltétlenül „tárgyszernek", konkrét, felismerhető tárgyakat, jelenségeket ábrázolnak, fejeznek ki. A képzőművészet nem feltétlenül, nem mindig „konkrét-szemléletes''' tehát a szó mindennapi értelmében. A modern polgári, úgynevezett „absztrakt" művészeti irányzatok (mint pl. a kubizmus különböző válfajai, a nem-figurális geometrizáló irányok, az absztrakt expresszionizmus stb.) [171 — kétségkívül jóval elvontabbak, absztraktabb szinten mozognak, mint a „hagyományos" festészet, képzőművészet. A kifejezőeszközt tekintve azonban még a „legabsztraktabb" képzőművészeti mű is „érzékletesebb", képszerűbb, szemléletibb jellegű (minthogy vonalaival, színeivel, formáival közvetlenül a látási analizátorra hat) — mint az irodalmi alkotás, mely viszont közvetlenül a második jelzőrendszerben fejeződik ki. Másrészt megjegyzendő viszont, hogy az irodalmi müvekben sem feltétlenül van meg a célzat az egyértelmű és pontos intellektuális tartalom kifejezésére. Számos modernista irodalmi irányzat csupán a „kifejezés"-re, az expresszív hatásra törekszik, az intellektualitás elhanyagolása, elhomályosítása árán is. b) A képzőművészet-íérbeii művészet. Sokoldalúan fejleszti a tanulók térszemléletét és térképzeletét, térbeli viszonyító képességét és ehhez kapcsolódó sajátos gondolkodóképességét. Gazdag lehetőséget nyújt a látási analizátor sokoldalú fejlesztésére, finomítására. (Vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.) c) A térszemlélet fejlesztésével együtt — 'bő lehetőséget nyújt a képzőművészeti nevelés az ábrázolótevékenység szolgálatában álló motorikus tevékenység, képesség („kézügyesség") fejlesztésére is [18]. d) A többi művészeti tantárgyhoz viszonyítva a képzőművészeti nevelés a leginkább anyagszerű, Ezért is, szükségszerűen a legközelebb áll a gyakorlati élethez, termeléshez, technikához. e) Az egyes feladatok jellegétől függően, a képzőművészeti tárgyak oktatásában sokrétű lehetőségek vannak az elvonatkoztató gondolkodás, a kombinatív képzelet és gondolkodás, a konstruáló tevékenység fejlesztésére is. A zenei nevelés sajátos nevelési értékeit, lehetőségeit a következő legfontosabb tényezők, mozzanatok alkotják: a) Mint sajátos időbeli művészet, kiválóan alkalmas a konkrét, pontos időérzék, a tempó- és ritmusérzék fejlesztésére; 2* 19