Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Keszthely elnevezése és kialakulása

2000 m széles nyílt víztükör szakította meg az út vonalát. A Keszthely szomszédságában húzódó É—D-i irányú hévízi völgy ugyanis az i. u. I. században még leküzdhetetlen akadályt jelentett a Balatonhídvégnél átkelő út számára. Észak felől pedig a Marcal mocsaras völgye akadá­lyozta azt, hogy az út Sümeg irányából közelítse meg a Zalavári hátat, illetve annak hídvégi átkelőhelyét. Valószínűnek tarthatjuk, hogy legalább Keszthely-Űjmajorig már a korai időben kiépült a római színvonalú útvonal, ahol Tiberius császár korából (i. u. 14—37) való telepítés nyomaira bukkantak. A Balatoni Múzeum Egyesület megbízásából Csák Árpád 1909/10 telén 129 sírt tárt fel, melyek közül 117 urnasír volt. Az urnáikat vagy egyszerűen a földbe temették, vagy előbb az üreget peremes téglákkal körülbélelték és be­födték. Késői (csontvázas) sírök is voltak ebben a temetőben, egyelőre azonban azokat nem tudjuk az edényanyaggal azonosítani. A sírmező közepén egy 24 m hosszú és 3 m széles, É—D-i irányú épület állott. Csák Árpád szerint az épület az előkelőbb, vagyonosabb egyének vagy családok temetkezési helyéül szolgált. Ennek az épületnek egyik kam­rájában került elő egy homokkőből faragott ládába helyezett urna és két feliratos kőtábla. A nagyobbik táblán levő felirat egy elhúnyt házas­párról emlékezik meg. A férj Tiberius Iulius Faustus, felesége Iulia Fausta. A másik táblán Titus Opponius, egy 15 éves elhúnyt kisfiú sze­repel [26]. Az előbbi sírfelirat Tiberius Iulius Faustusa nem lehet más, mint Tiberius császár alatt polgárjogot nyert veteránus, mert felesége, Iulia Fausta vele egyszerre kapta a megfelelő latin nevet. Pannónia, az új tartomány rómaivá való átformálását szolgálták a légiók kiszolgált legénységének vidékünkön telepített csoportjai is. Ügy látszik, hogy az auxiliaris veteránok Claudius császár előtt részben „missio agraria"-t kaptak. Egy részük bizonyára idegenből származott, de olyan bennszülöttekre is gondolhatunk, akik megkapták a polgár­jogot. Az I. századi feliratokon található Iulius nevű civil személyek (pl. Keszthely-Űjma jorban Tib. Iulius, Tib. f., Fuscianus) résziben ezeknek a veteránoknak az utódai [27]. Római település tehát először Tiberius alatt tűnik elénk Keszthe­lyen. Az I. század folyamán a közeli Zalaváron is kiszolgált légionáriu­sokat telepítettek le [28]. A feliratos anyag segítségével csupán e két helyre történt telepítés tényét tudjuk rögzíteni, de ez történt valószínű­leg másutt is a Balaton vidékén. A veterán-telepek mellett ismerünk olyan helyeket, ahol civil személyek találtak új otthonra. Ezek között sok aquileiai van, mint pl. az Opponiusok Űjmajorban és a Caeserniu­sok Zalaváron. Többnyire italikusok, de egyesek közülük Nyugatról származtak és valószínűleg a veterán-telepítésekkel hozhatók összefüg­gésbe [29]. A római élet kezdeteit Keszthely vidékén a feliratok tanúsága mel­lett a régészeti leletanyag világítja meg. A telepítések és kereskedelmi kapcsolatok korai időpontját az itáliai importáruk megjelenése bizo­nyítja. Az I. századon át a II. század derekáig használt keszthely-újma­jori temetőből ismerünk Pó-vidéki sigillátákat. szürke edénykéket, aqui­178

Next

/
Thumbnails
Contents