Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

112] Mentőírás. II. 550—551. [13] Apologia. II. 571. [14] Apologia. II. 598. [15] Apologia. II. 558. [16] Apologia. II. 581. [17] Apologia. II. 599. [18] Mentőírás. II. 547. [19] Mentőirás. II. 547. [20] Apologia. II. 571. [21] Apologia. II. 571. [22] Apologia. II. 572. [23] Apologia. II. 590. A jakobinusok forradalmi módszerei általában azzal a hatással járnak a haladó főkre a Rajnától keletre, hogy igen kevés kivételtől eltekintve, a kezdeti lelkesedést lehűtik bennük. A forradalom kitörését oly lelkesen köszöntő Klopstock ugyanolyan lelkes ódát ír Marat gyilkosáról, Corday Saroltáról! E magatartás oka a polgárság gyengesége a Rajnától keletre. Ezért híve Herder nem a revolúciónak, hanem az evolúciónak. Goethe és Schiller is csak a nemességgel való együttműködés formájában tudják elképzelni a szükségesnek tartott átalakulást a polgári társadalmi rend irányában. [24] Apologia. II. 590. 125] Mentőírás. II. 548. [26] Apologia. 11. 588. Montesquieu nálunk még mindig a legfőbb tekintély politikai és büntetőjogi kérdésekben. Batsányi, öz, Szentmarjay és Martinovics védekező iratai sűrűn hivatkoznak rá. Vö: Eckhardt, 28. [27] Apologia. II. 588. [28] Apologia. II. 588. [29] Mentőírás. II. 548. A lényeget csaknem ugyanezen szavakkal mondta el B. 1794. szeptember 13-án bécsi kihallgatása alkalmával (Benda, II. 180.): „ ... ich sagte ihm (Martinovics) ganz klar und deutlich, dass ich den, der in Ungarn eine solche Revolution, wie die in Frankreich jetzt ist, bewirken und sehen wollte,, für einen lächerlichen Toren oder verruchten Träumer hielte." (A Mentőírás eredeti szövegében is „ein lächerlicher Tor oder verruchter Träumer" áll : B. J. ö. M. II. 291. 32—33. sor.) — Érdemes e ponton Batsányi felfogását az öz Páléval egybevetni, öz latin védőiratában szintén részletesen foglalkozik a köztársasági gondolattal, annak magyarországi megvalósíthatóságával. Arra a következtetésre) jut, hogy a francia nemzet sajátos és a magyar nemzettől annyira különböző karaktere miatt ez nem lehetséges, de megvalósítása ellen szólnak a francia forradalom véres következményei is. ö is azt veti fel, hogy forradalom kitörésére az önkény és a tűrhetetlen elnyomás adhat alkalmat. (Benda, II. 731.) [30] Apologia. II. 577. Batsányi aggodalma alaptalan volt, de mint a magyar nemesi felfogás korai megnyilvánulását, nem tartottuk feleslegesnek megemlíteni. [31] Mentőírás. II. 547. [32] Mentőírás. II. 549. [33] Apologia. II. 573. [34] Apologia. II. 570. [35] Batsányi, mint az a B. J. ö. M. II. kötetének jegyzetei feltárták (516—527), 1792-ben ismerkedik meg Herder eszméivel. Herder hirdeti, hogy a természetben nincs revulúció, csak evolúció: a természet erejének lassú, szinte észrevehetetlen kifejlése. 1792-től kezdve tehát Batsányi a Herder értelmében vett reformizmus híve, illetve ennek gondolataival alapozza meg művelt, előkelő nemesi környezetének reformista elgondolásait. Meggyőződése volt, hogy a fejlődés törvényeit felismerő ész és erény végül is diadalmaskodik. — Nagy hatással voltak Batsányira már előbb Wieland gondolatai és a francia forradalomról szóló írásai. Lefordítja a Neue Göttergespräche XII. darabját az alkotmányos monarchia előnyeiről Beszélgetés címen. (B. J. ö. M. II. 214—239.) Wieland hívja fel figyelmét gróf Schmettau könyvére. A Patriotische Gedanken eines Dänen című könyvet Batsányi is olvasta, sőt kivonatokat is készített belőle. A kivonatokat a per irataihoz csatolták, mint terhelő adatokat. 164