Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

vesztette az eszét, vélekedhetik úgy, hogy „nem. kell visszaszorítani a világosság ellenségeinek ezt a vétkes vakmerőségét:. (A kiemelés tőlem: N. L.) Különben is „ ... a nemzet jobb része nem fogja tovább tűrni, hogy a felvilágosodást az emberi hitványság bárminő mesterkedése elragadja tőle. — Én bizony, mondá Cato Catilina ama furfangos védőjének, annál sokkal jobban féltem hazámat és önmagamat" [61]. Vagyis a nemzet jobb része sokkal jobban szereti hazáját és félti önmaga érdekeit, semhogy engedné, hogy haladásának és jövőjének biztosítékát kiragadják a kezéből. Az Apologia végén figyelmezteti bíráit: megváltoztak az idők!: ,, . . . gondoljátok meg, hogy Ti már más időket éltek (célzás II. József korlátlan uralmára!), olyanokat, amelyek az elmúlt évtizedektől merőben különböznek, és tudjátok meg, hogy velük együtt az emberek gondolkodásmódja és érzülete is megváltozott, és örökké is változni fog a természet folyása és az események rendje szerint" [62]. A felvilágosodás ellenségei, a megváltozott idők szavát meg nem értő reakciósok butaságukban az állam és a haza, a köz java ellen dolgoznak tehát. E ponton azután rátér Batsányi saját történetfilozófiai meggyőződéséből fakadó tervének, tanácsainak kifejtésére. Kiindulópontja lehetne e gondolatsornak a bírákhoz címzett sommás megállapítás az Apologia végén: „ ... az államnak inkább érdeke megelőzni a bajokat, mint büntetni a vétket..." [63], Batsányi nem akar a reakció fegyvertársának elszegődni szorultságában e megállapítással: ő őszintén vallja, hogy a haza érdeke lenne megelőzni a Hora—Kloska-féle parasztlázadást, mely pedig az adott viszonyok között esedékes nálunk. De különben, az általános változás-törvényből is az következik, hogy „ . . . erre a most látszólag oly nyugodt államra is rákerül a sor." „ ... eljön biztosan az idő — előbb vagy utóbb —, amikor a körülmények nyomásának nem lehet többé ellenszegülni. Most kell tehát okos, a korszaknak és a nép jellemének megfelelő eszközökkel megelőzni a bajt. Lassan kell ugyan és biztosan, mint a természet, előrehaladni és az emberek lelkületét előkészíteni" [64]. (A kiemelés tőlem: N. L.) A baj megelőzésének módszerét az Apologia még pontosabban körülírja: a változás törvényszerű és ember fel nem tartóztathatja, de az erőket okosan, tehát a törvényszerűségeket ismerve, lehet vezetni. Batsányi a köznek akar használni, amikor a hatalmasok előtt kijelenti: „Szerencsétlenek azok az uralkodók, szerencsétlenek azok a miniszterek, akik a természetnek és az emberi dolgoknak egymást kölcsönösen visszahúzó, de előre is hajtó mineműségét által nem látva — s meg nem értve az bkoknak az okozatokkal s ezeknek amazokkal való kölcsönös összefüggését, hatását és visszahatását: a vélemények végzetszerű árját gyönge és vakmerő kézzel inkább szeretnék és akarnák visszafelé terelni, mint megfelelő csatornákon és korlátokon belül levezetni. Ezéket csak az alkalomból kifolyólag, elvontan és általában mondottam olyan férfiak számára, akik józanul szoktak gondolkozni" [65]. Valamikor Priamos lánya megjósolta Trója veszedelmét, és nem hittek neki. Ma is vannak felvilágosult fők, vallja Batsányi, akik óvtak és óvnak a veszedelmektől, de sajnos a modern Kasszandrákra és Lao155