Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)
tatható társadalmi változás. Ezt szeretné Batsányi igen őszintén megértetni az illetékesekkel és szélesebb körökkel is, hiszen legalábbis a Mentőírást publikálásra is szánta, de az Apologiát is mindvégig fontos politikai hitvallásának tartotta. Mindezt elvei feladása nélkül, teljes őszinteséggel és meggyőződéssel teszi. Maga figyelmeztet szándékára ott, ahol a francia forradalomról és a haladás szükségszerű voltáról beszél: „Egyébként újra védekezem a rosszhiszeműek ellen, és újra figyelmeztetek rá: gondoljunk a vizsgálatra, és értsük meg: én arról szólok itt, azt kutatom, mitől kell félnünk, milyen ellenséggel, milyen időben kell küzdenünk, minő fegyverekkel kell harcolnunk" [49]. És hogy ismét az őszinteség kérdését vessük fel, a két mentőírás .alapjában véve nem fejt ki mást, mint amit már 1793. február 10-én levélben megírt Batsányi Aranka Györgynek: „Itt a francia módon gondolkodó emberekre nagyon vigyáznak; s a józanul okoskodó és beszélő embereket is hamar jakobinusoknak nevezik. A papok különösen űzik régi mesterségeket; meg nem gondolván a vakok, hogy annál inkább ártanak rossz ügyöknek, s annál inkább siettetik bizonyos veszedelmeket. — Én mindazokból, amiket történni látok és hallok, nem hozhatok ki egyebet, hanem hogy elmúlhatatlan a mi hazánkban is a revolúció, mégpedig, mivel az észnek józan világossága előre nem ment, révolution á la Hora et Gloska fog lenni. Nékem azt merte ezelőtt két esztendővel egy valaki mondani: Mintsem a mi religyiónkban legkevesebb változás legyen (tudjuk mit értenek ők a religyió neve alatt) inkább vesszen el az egész magyar haza!" [50]. Az igaz hazafi Batsányi azonban nem akarja, hogy elvesszen a magyar haza. Legfőbb feladata téhát az, hogy bebizonyítsa: a felvilágosodásnak, az azt terjesztő literaturának van igaza, mert ez előkészíti az embereket a szükségszerű társadalmi változás rombolás nélküli végrehajtására. Az előretörő reakciót pedig meg kell fékezni, mert ez a felvilágosodott gondolkodás üldözésével egyenesen felidézi a romboló forradalom rémét. Nem igaz az, — mondja Batsányi —, hogy a forradalom a felvilágosodás következménye. Nem a felvilágosítók, hanem a reakciósok, a szigorú cenzúra bevezetését követelők, a haza, a közjó ellenségei. Ismét egy Batsányi-levélből vett idézettel világíthatjuk meg legjobban, mint tört egyre jobban előre a francia forradalom éveiben nálunk a reakció, s hogy mennyire indokoltan alakul ki Batsányi előbb vázolt gondolatmenete. Negyven nappal az előbb idézett levél után ismét levelet ír Arankának, mert nyugtalanságban van az abban írtak és a levéllel együtt elküldött versek miatt. „Veszedelmes a mi állapotunk itten. A józan észnek mindenkori ellenségei új erőre kaptak. Egész spanyol inkvizíciót akarnak béhozni ... Ti.. . talán boldogabbak vagytok, mert nem engedtetek annyi hatalmat a papságnak. De csakugyan itt sem tarthat sokáig hatalmaskodások. Tovább terjedt már a világosság, hogysem azt többé elnyomhassák, sőt quo maior impressio, eo maior repercussio. Millotnak első kötetét is megtiltották. Nem kevés bajt okoztak a fordítónak, kit még életétől is meg akartak orozva fosztani! — Szörnyű dolgok ezek, ugye, édes Barátom? — de nincsenek különben ... A darázs 152