Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

fokon ábrázolják a természet esztétikai összbenyomását és az egyes természeti mozzanatok szépségét: c) Végezzenek a tanulók megfigyeléseket a természeti tájak szépségével kapcsolatosan. Próbálják tudatosítani, melyek azok a tényezők, amelyek egy táj szépségét, esztétikai hatását fokozzák. Vegyék észre kirándulásaikon a természet szépségeit. Gyűjtsenek szép tájakat ábrázoló rajzokat, festményeket, levelezőlapokat, fényképeket stb. Egyszóval legyen a tanulók magatartása aktív és alkotó jellegű a természeti szépséggel kapcsolaiban is. (Vö. a „Nevelési Terv" idevonatkozó konkrét előírásait, főleg az ált. isk. V—VIII. o. számára, a Nev. Terv 178—179. lapjain. Bp. 1962. Tankönyvkiadó kiad.) * ** Ahhoz, hogy a nevelő kellő tudatossággal és aktivizáló hatással, eredményesen használja fel a természeti szépség esztétikai nevelőhatását, tekintetbe kell vennie a gyermeklélektan, a neveléslélektan idevonatkozó tapasztalatait, megállapításait. A kisgyermeknél és az alsó tagozatos korban is, a természet észlelése még spontán, differenciálatlan, viszonylag kevés asszociáció merül fel a természeti szépséggel kapcsolatban. Kedvezőbb alapot nyújt már a felső tagozat, a prepubertás és a serdülőkor. Nem véletlen, hogy a természeti szépség észrevétetése, elemzésére, 'kiaknázására a Nevelési Terv a felső tagozatban fordít különös gondot. A gyermeklélektani és pedagógiai művek gyakran térnek ki az egyes életkorok jellemzésekor arra, hogy milyen jellegű, szintű a gyermeknek a természeti szépséghez való viszonya az adott életszakaszban, így pl. —, hogy néhány újabban megjelent művet említsünk —, FONÓ Ernőné több konkrétumot említ az óvodás gyermek és a természeti szépség kapcsolatáról. (Fonó Ernőné: „Természetismeret az óvodában." Bp. 1952. Szoc. Nev. Könyvt. 40. sz. 23., 56. oldal. — KRUTYECKIJ és LUKIN könyvében pedig („Serdülők nevelése." Bp. 1962. Gondolat kiad. 95—96. oldal) arról olvashatunk, milyen nyomokat hagy a természeti szépség a serdülőkben. B) A társadalmi környezet esztétikai nevelési hatásai és az ebből adódó nevelési lehetőségek többrétűek: ide tartozik a tanulókat körülvevő emberek külső megjelenése, valamint magatartásuk, munkájuk és a gyermekközösség tevékenységének, magatartásának esztétikuma; ide sorolandó továbbá a tárgyi környezet (iskola, otthon stb.) esztétikai hatása is. Sorra véve az említett tényezőket: a) A gyermeket körülvevő felnőttek (pl. szülők, ismerősök, pedagógusok) és gyermekek (testvérek, iskolatársak, játszópajtások) szintén gyakorolnak bizonyos esztétikai hatást. Bizonyos kellemes hatással van 13