Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a szláv filológia köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Hekli József: Emil Braginszkij a szerző és társszerző
Sztuzsinnal is kikezd. A fiatal kalandvágyók megismerkednek a kacér szépség öregedő féijével, Valentinnal és annak első házasságából származó bájos de rámenős lányával, Lidával. Az összekuszált érzelmek históriája egy másik vidéki városkában folytatódik, ahol feltűnik az egykor amorózó szerepben tetszelgő Valentin egyik korábbi szerelme, Alekszandra is. A szerelmi ígéretekkel - igézetekkel, meglepő fordulatokkal színezett komédiából azonban nem hiányzik a politikai töltet sem. Lida egy heves szóváltás kapcsán így tör ki: "Egyaránt torkig vagyok a kommunistákkal, az antikommunistákkal meg a demokrácia, a monarchia, az ökológia, a termelés harcos képviselőivel..." /3/ A lány szavai azt látszanak bizonyítani, hogy a szertelen, de a tényekhez makacsul ragaszkodó ifjúság a hirtelen, de a realitásokból táplálkozó véleményváltoztatásai ellenére sem dől már be a "dörzsölt" kameleonok mézes szavainak. De benne van a műben az élet egyik örök figurája is, a nyugdíjas Horkov, aki a múlt, a jelen - s meglehet a jövő — szimbolikus megtestesítője, a jelképes mementó, az örök túlélő. A fiatalok tréfásan-komolyan gyakran idézik mondásait. Sztuzsin a darab végén hideg magabiztossággal megidézi Horkov szellemét: "Megbízható forrásból közölték — a nyugdíjas Horkov magához ragadta az országban a hatalmat! Mit kezd ezzel a hatalommal? - kérdezték Horkovot. - A nép javára fordítja? Olyan ostobának nézek ki? - replikázott Horkov. A magam hasznára fordítom!" /4/ Braginszkij ötletekben gazdag vígjátéka a sarkaiból kifordult világnak, a nagy színjátéknak néhány felvonását villantotta fel, fekete humorral és vitriolos szatírával. Bár az író sok mindent belegyömöszölt a darabba, vannak üresjáratok is, mégis a modern zsargonnal megtűzdelt tragikomikus játék egyszerre találó kor- és kórkép. A téma megragadása valamint a dramaturgiai felépítés tekintetében a Lakájok játéka Braginszkij eddigi legérettebb vígjátékának tűnik. Már a játék színhelye sem mindennapi. A Rendkívül Fontos Személyiségek luxusüdülőjében játszódnak az események, amelyben a legritkább esetben fordul meg magas vendég, ezért a remek villában a személyzet élvezi a fényűző kényelmet meg a válogatott ínyencfalatokat. A korlátlan hatalommal bíró és vak engedelmességet követelő Rimma Petrovna, a főnöknő, a maga álszent ábrázatára gyúrta át a személyzet tagjait, a szakácsot, az orvost, a pincéreket. Jóllakottságukban és unalmukban a lakájok a "fontos személyiség" szerepét próbálgatják, gesztusait utánozzák. Megpezsdül az élet a 28