Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a szláv filológia köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Emil Braginszkij a szerző és társszerző

I. A.-mai orosz vígjáték neves és népszerű képviselőjének életútját hullámvölgyek és hullámhegyek jellemzik. A nehéz gyermekkort követően, egészen fiatalon súlyos betegség gyötörte. Az orvosi egyetemen tanult néhány évig, majd átiratkozott a jogi karra. Bár ez utóbbin diplomát szerzett, jogászként sohasem dolgozott. Már serdülő korától az irodalomhoz vonzódott, ezért a friss diplomás a legelső lehetőséget megragadta, és rövid sportújságírói tevékenység után az Ogonyok című lap munkatársa lett. Változatos feladatokkal bízták meg a kezdő újságírót, sokat utazgatott s megismerkedhetett a művészvilág jeles képviselőivel is. Először művészekről - főleg festőkről - írt rövid cikkeket, majd a novella műfajával próbálkozott. Szerencsés véletlen folytán bekerült a moszkvai filmstúdióba és forgatókönyvek írásához fogott. Ez a sajátos munka annyira megtetszett neki, hogy feladta a biztosnak tűnő újságírói pályát és az ötvenes évek elejétől "szabadfoglalkozású" lett. Több középszerű filmforgatókönyvet állított össze, majd 1957-ben elkészült első színpadi műve a Nyitott ablak, amelyet a Sztanyiszlavszkij Színház azonnal műsorára is tűzött. A magára maradt, három gyermekét egyedül nevelő, sokat küszködő asszony vázlatosan összefércelt, túlzott érzelgősséggel dúsított történetét az akkori közönség megértéssel, a kritikusok hada viszont megsemmisítő bírálattal fogadta. Braginszkij újabb két darabját sem kímélte a kritika. A hatvanas évek elején divatba jött a "termelési" téma, amelynek egyik sekélyes változatát a kezdő író is színpadra fogalmazta. A szerző nagy megdöbbenésére A híd, első darabjaival ellentétben, fordított ítéletet kapott. A nézők hűvösen fogadták, a kritikusok pedig dicsérték. Emil Braginszkij egyszerre két vasat tartott a tűzben. A film és a színház között ingázott. Ha az egyik helyen kudarcot vallott, azonnal a másik felé kacsingatott a siker reményében és viszont. A bátran kísérletező, sok mindenbe belekóstoló író életében alapvető fordulat következik be, mikor 1963-ban a Moszfilm főszerkesztője, Sevkunyenko megismerteti Braginszkijt a befutott filmrendezővel, Eldar Rjazanowal. A szárnyát bontogató, a siker ízét kóstolgató és tehetségesnek mondott Braginszkij felkeltette a jónevű filmszakember érdeklődését, és ismeretségük barátsággá alakult, sőt rövid időn belül szerzőtárssá váltak. A nagy találkozást követően a tréfás kedvű szerzők ezt írták közös életrajzukban: "... megszületett egy kettős 20