Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

16 Végh László ipari forradalom előtti társadalmakban a testen kívüli és testen belüli energiák aránya 4 : 1 körül volt. Európa sokat szenvedett a különböző nagy járványoktól, ami a lakosság számának erősebb ingadozásával járt. Amikor a nagyobb járványok után a népesség szaporodni kezdett, hamarosan éhezés és tüzelőanyag-, energiahiány fenyegetett. Ezeket az energiaválságokat a fosszilis tüzelőanyagokra való áttérés szüntette meg. A fosszilis energiák használatának megjelenése Angliában a XVII. században a lakosság lélekszáma gyorsan növekedett, és a fa annyira hiánycikké vált, hogy áttértek a széntüzelésre. Korábban a fekete kövek a felszínen hevertek. Miután egyre többen kezdtek velük tüzelni, előbb csak ásni kellett őket, majd hamarosan vágatokat kellett nyitni, hogy a szénhez hozzáférhessenek. A bányákban hamarosan elérték a talajvíz szintjét. A szén fejtéséhez ezek után állandóan ki kellett emelni a vizet. Az első vízkiemelő rendszereket vödrök láncolata alkotta, ezeket lovakkal, vagy ha lehetett, vízkerékkel hajtották. Amikor már mélyebbről kellett kiemelni a vizet, hosszabb láncolatok, több ló kellett. Bizonyos mélység után a bányatulajdonosoknak másféle módszert kellett találni a víz felhozására. Az első gőzgépeket éppen arra találták ki, hogy a szénbányákból kiszivattyúzzák a vizet. Ezek után nem volt megállás, a társadalom egyre jobban szénfüggővé vált. A gőzgépeket azután nemcsak szivattyúzásra, de másra is alkalmazták. Ott is lehetett gépeket hajtani vele, ahol nem volt vízi erő. Megszületett a vasút, a gőzmalom és társaik. Megindult az ipari forradalom. A gépek alkalmazása társadalmi gonddá vált. A nagyobb számú, termelékenyebb gépek miatt egyre több ember maradt megélhetés nélkül. A másokról való gondoskodás eszméje viszont egyre gyengült. A piacgazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, miszerint a piac úgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irigység, kapzsiság stb. a közjó javára rendezi. Míg korábban szégyen volt a szegényeket és védteleneket megrövidíteni, kizsákmányolni, ezek után eltűntek az aggályok, a piac láthatatlan kezére hivatkozó közgondolkodásban a vallásos és az erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltak. A gépekkel gyártott harisnyák, ruházati cikkek stb. rosszabb minőségűek voltak, mint a hagyományos módon készültek. A munkájukat vesztett, gépeket romboló, ellenük tiltakozó mozgalmakat az angol kormány erőszakkal fojtotta el. A gépi termelés olcsóbb, mert a tulajdonosok kevesebbet fizetnek a gépek mellett dolgozó, nem annyira képzett munkaerőnek. így a tulajdonosok