Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

A civilizáció hatása környezetére 17 gazdagodnak, mások pedig szegényednek. Nem tudnak annyit vásárolni, a megnövekedett termékmennyiséget nincs aki megvegye. Az egyedüli megoldás az export: minél több terméket szállítani külföldre. Ehhez egyre több szállítóeszköz, több erőforrás kell. A gépesített termelés igen súlyos válságokhoz, fenntarthatatlan társadalmi viszonyokhoz vezetett. A verseny arra kényszerít, hogy növeljék a gépesítés szintjét, vagy a termelést olyan országokba telepítsék, ahol még olcsó a munkaerő. A mindenütt fellépő tömeges munkanélküliség, a piaci verseny és az erőforrásokért való küzdelem háborúkba torkollott. Ez vezetett az első világháború kitöréséhez is. A gépi termelés okozta válságok másik oka az, hogy az erőforrás egyre drágább. Minél mélyebb a szénbánya, annál több erőforrást, szenet kell fordítani arra, hogy szenet termelhessenek. Hasonló a helyzet a többi fosszilis erőforrással, az olajjal és a gázzal is. A kitermelésükhöz szükséges erőforrások mennyisége egy idő után annyira megnő, hogy eléri a kibányászott erőforrás mennyiségét. Ha ezt a határt elértük, akkor már nincs értelme folytatni a kitermelést. A fosszilis energiahordozók alkalmazása az ipari és mezőgazdasági termelés gyorsuló növekedéséhez vezetett. Az iparosított mezőgazdaság 1950—1980 között a világ mezőgazdasága ugrásszerű átalakuláson ment át. A zöld forradalomnak nevezett folyamat a mezőgazdaság iparosításának felel meg. Hibrid vetőmagokkal, új növényfajtákkal, rendszeres öntözéssel, gépesített talajműveléssel, műtrágyázással, vegyszeres növényvédelemmel a világ gabonatermelése kb. a három és félszeresére nőtt. Például Kína gabonatermelése 1955 és 1995 között a négyszeresére emelkedett. így az ember rendelkezésére álló élelmiszer mennyisége ugrásszerűen megnőtt, és ennek megfelelően az emberiség lélekszáma az elmúlt negyven év alatt megkétszereződött. A többszörösére nőtt termelés a mezőgazdasági termelésbe bevitt rengeteg külső energia eredménye. A mezőgazdasági termelésben felhasznált energiák a hagyományos mezőgazdasághoz képest az ötvenszeresére, egyes esetekben a százszorosára nőttek. Találó a mondás, miszerint a mai mezőgazdaság a termőföldet arra használja fel, hogy az olajat és a földgázt élelmiszerré alakítsa át. Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok szerint a felhasznált energia megoszlása a következő. A legnagyobb tétel, 31% megy el a műtrágyagyártásra. 19%-nyi energia a mezőgazdasági gépekre, 16% a szállításra, 13% az öntözésre, 8% az állattenyésztő telepekre — ebben nincs benne a takarmány — 5% a vegyszeres növényvédelemre, 5% terményszárításra, 8% egyébre. ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖNYVTÁRA•EGER