Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

A civilizáció hatása környezetére 13 A nyersanyag felhasználásához mindig kell valamennyi energia. Idővel, az energiafogyasztás növekedésével együtt, az ember egyre több anyagról fedezte fel, hogy az számára felhasználható nyersanyagforrást képez. Az ember és környezete Ha számba vesszük, mire van szüksége az embernek a környezetből, a kulcsszó az energia. Az élő szervezet mint önszerveződő rendszer, a környezetéből felvett energia felhasználására épül. A növényi lét alapja a napenergiát szerves anyaggá átalakító fotoszintézis. Az állatok a növények vagy más állatok elfogyasztásával jutnak energiához. Az állatvilágban a törzsfejlődési folyamat során azok a fajok kerülnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek könnyebben szerezték meg, ragadták el más élőlényektől az életműködéseikhez szükséges energiát. A mozgás, bár energiába kerül, megkönnyítette a táplálék keresését. A hidegvérű halakat és a kétéltűeket a melegvérű állatok követték. Igaz, ez is energiába kerül, de így az állat alacsonyabb hőmérsékleteken is tevékeny maradhat, járhat táplálék után. Az élet fejlődése során az egyre több energiát felhasználó újabb fajok egyre nagyobb energiasűrűségű táplálékokat fogyasztanak. A természet legtöbb energiát fogyasztó lénye az ember. Megkülönböztető szerve, a nagyagy, a tömegéhez képest igen sok energiát fogyaszt, viszont működésének köszönhetően az ember nagyon sokféle energiaforráshoz hozzáférhet. Míg az állat csak olyan viszonyok között képes megélni, amelyet genetikus adottságai megszabnak számára, az ember bármilyen más élőlénynél jobban tud a környzetéhez alkalmazkodni, és a Földön szinte mindenütt megélhet. Az ember társas lény, így csak a közösségben élő ember maradhatott fent és lehetett sikeres. Az ember meghatározó tulajdonságai az értelem, a beszéd, a tanulás és a tanítás. Ezek miatt az ember természetes környezetéhez viszonya minőségileg más, mint az állatoké. Bár az ember genetikus adottságai változatlanok, eszközöket készítve alkalmazkodni tud változó vagy új környezetéhez. Például a hatékony vadászathoz hosszú és éles fogak szükségesek. Kivételes képességű emberek képesek voltak arra, hogy új eszközöket, nyilat, lándzsát fedezzenek fel, és ezekkel vadásszanak. A nyíl vagy a lándzsa készítését a többiek eltanulják tőlük, és ezt a tudást továbbadják. Az emberen kívül az élőlények csak annyi energiát vesznek fel a környezetükből, amennyi testük anyagcseréjéhez szükséges. Az ember a táplálékával annyi energiát vesz fel, mint egy állandóan égő 120 wattos izzólámpa. Ez az az energiamennyiség, amennyi egy mintegy 70 kilogramm tömegű, vegyes táplálkozású biológiai lény életműködéseihez szükséges. Az ember viszont nem csak annyi energiát fogyaszt, amennyit mint biológiai lénynek a táplálkozásával fel kell vennie. Nevezzük ezt testen belüli