Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

14 Végh László energiának. Az ember a testen belüli energiánál jóval többet képes felhasználni. Ezeket nem teste anyagcseréjén keresztül veszi fel, hanem más, mondhatni testen kívüli módon. Testen kívüli energiát használ fel, amikor tüzel. A tüzet az ember kezdetben csak az ételei elkészítéséhez vagy a hideg és a vadállatok elleni védekezésként használta, később sok más egyéb célra is. A szélenergia vagy a víz energiájának alkalmazása, malmok vagy más gépezetek hajtására, szintén testen kívüli energiafelhasználás. A fosszilis eredetű tüzelőanyagok, a szén, a gáz és a kőolaj energiájának felhasználásával az ember egy időre óriási energiamennyiségek felett rendelkezik. Az embernek a természetes környezetéből a táplálékon és az energiákat hordozókon kívül más anyagokra is szüksége van. Magától értetődő emberi szükséglet a tiszta levegő és a víz. A tiszta levegő léte korábban nyilvánvalónak látszott, ma már sajnos nem az. A víz nemcsak az ember folyadékszükségletének fedezéséhez kell, hanem a táplálékul szolgáló növényi és állati lét feltétele is. Továbbá az ember csak olyan helyen élhet meg, ahol az éghajlat megfelelő, kedvező számára. Az ember eszközei segítségével azonban lakályossá teheti a környezetét. A testen kívüli energiáktól a fosszilis energiákig Az ember egyik legfontosabb felfedezése, a testen kívüli energiák fő forrása, a tűz. A sütött, főzött táplálék sokkal könnyebben fogyasztható, táplálóbb. A tűz meleget is ad, így hidegebb éghajlatú övezetekben is megélhet az ember. De a tűznek számtalan más felhasználási lehetősége is van: fatuskóba lyukat lehet vele égetni, ki lehet vele füstölni a méheket, téglát, kerámiát lehet vele égetni, fém olvasztható vele. A felégetett erdőterületen földet lehet művelni. A tüzelőt évszázezredeken keresztül az elpusztult élőlények testének szövetei, elsősorban a száraz fa szolgáltatta. A fátlan területek tüzelőanyaga az állatok megszáradt ganéja. A faszén alkalmazása megnövelte a tüzelőanyag energiasűrűségét, és a fémkohászat nélkülözhetetlen alapanyagául szolgált. A gyűjtögető, halász-vadász életmódot követő népcsoportok testen kívüli energiafelhasználása a tűzre szorítkozik. Az — egészen a közehnúltig — ilyen életmódot követő népeket, mint az ausztráliai bennszülötteket és a Kalahári-sivatagban élő kungokat tanulmányozva el lehet képzelni, milyen lehetett valamikor az emberiség élete. Ezek a csoportok csupán pár napra való élelmiszerrel rendelkeznek. Állandó lakhelyük nincs, az egyes gyümölcsökért és egyéb növényi táplálékokért sokszor tíz kilométernél is többet gyalogolnak. Az emberek holmija elfér egy bőrzsákban. A szerszámok és