Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

12 Végh László mennyire összetett a civilizáció rendszere. Az emberi történelem jellemzője, mint azt már említettük, hogy az idő múlásával az emberek egyre összetettebb rendszerekbe szerveződnek, egyre kifinomultabb módon elégítik ki különböző szükségleteiket. Például a gyűjtögető, halász-vadász életmódról a letelepedett földművelő életre való áttérés nyilvánvaló lépés az egyszerűbbről az összetettebb felé. A letelepedett életmód könnyebbé teszi a különböző mesterségek — fazekasság, az építőmesterségek stb. — megjelenését. Az összetettség mérhető, mérésének két módja is lehet ([4]). Az első eljárás az emberek által játszott szerepeket veszi számba. Míg a gyűjtögető, halász-vadász közösségekben csupán néhány tucatnyi tevékenységről beszélhetünk, addig a mai világban a lehetséges tevékenységek száma milliónyi. Európában a népszámlálások csak foglalkozásként, hivatásként tíz-, húszezernyit tartanak számon. Az összetettséget mérő másik eljárás a napi használatban előforduló tárgyak számát vizsgálja. Vessük össze, hogy egy indiai faluban mit árulnak a boltban: sót, cukrot, rizst, gyufát és még néhány apróságot. Hasonlítsuk ezt össze egy nagy mai magyar bevásárlóközpont sokezres árukínálatával. Az összetettebbé váló társadalom egyre erősebben rászorul arra, hogy minél több energiát, nyersanyagot vegyen fel a környezetéből. Nyersanyagforrások Nyersanyagról mint a természetben meglévő, felhasználható anyagmeny nyiségről beszélünk. Például a madár számára ilyen nyersanyag a fészeképítéshez szükséges gizgaz. Az emberi lakóhely elkészítéséhez felhasználható nyersanyag lehet a terméskő, az agyag és így tovább. Ahhoz, hogy valami nyers anyagforr ás á lehessen, el kell tudnunk választani a hordozóközegétől. A vasérc nyersanyag, de a talaj nem az, pedig az is tartalmaz vasat. Hasonlóan a tölgyfa törzse faipari nyersanyag, de a tölgyfa gallyai már nem azok. Amikor a nyersanyagokat felhasználjuk, szétszórjuk őket. Tárgyaltuk, hogy mivé lesz a banán, ha a majom megeszi. Amikor a terméskövet kibányásszák és felhasználják, az eredetileg egy helyen lévő kő szétaprózódik és területileg szétszóródik. Amikor a szenet mint energiaforrást az erőműben elégetjük, az elégett szénből némi salak marad vissza, és a felszabadult hőenergia egy része a helyszínen oszlik szét, többi része a villamosenergiahálózatba jutva kerül el mindenfelé. Van ami többféle tevékenység nyersanyaga is lehet. Például a fát nemcsak az asztalos használhatja fel, hanem tüzelőnek is jó. A kőolajból üzemanyag és műanyag is készíthető. Semmi sem nyersanyag, amíg nincs mire használni.