Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Nyirkos István: A tulajdonnevek szófaji besorolásának kérdéséhez

Másrészt pedig sok olyan tulajdonnév található, amelyeknek ha van is ún. köznyelvi alakja/használata, ott jelzős szerkezetként található, különkülön szónyomatékkal, a tulajdonnévi változata viszont egy szónyomaték alá eső jelzős szóösszetétel: pl. Nagyhatár, Kistelek, Kistanya, Innensőjángor, Vetyei-hajlás stb. Nézetem szerint a köznév/közszó és a tulajdonnév egy jelentéstani s í k két végpontján helyezkedik el. A jelentéstani sík két végpontjára helyezett köznevek/közszavak, más részről tulajdonnevek sajátságai úgy érthetők meg, ha jelentésszerkezetüknek legalább három szintjét vizsgáljuk meg: a nyelvi szintet, a valóság szintjét és a fogalmi szintet (1. Zilliacus 1972: 362). Fogalmi szinten a köznevek esetében beszélhetünk fogalmi o s z t á 1 y-ról, a tulajdonnevek (helynevek stb.) esetében annál kevésbé, mivel ott fogalmi osztály nincs. A fogalmi osztály szintjén - nézetem szerint - legfeljebb denotátumok (denotátumcsoportok) egyedi jellemzőiként jelennek meg. Ezek pedig nem tekinthetők azonosnak a köznevek fogalmi szintjén jelentkező szavak (pl. ablak, tábla stb.) fogalmi osztályával, mivel minőségileg más jelenségről van szó. A tulajdonnevek szerepeltetésekor ugyanis aligha beszélhetünk például Nagy István esetében a 'nagyistvániság', vagy a Betéri csárda nevének hallatán a 'betéricsárdaság' fogalmáról. A személynév sem jelent 'ember'-t, 'férfi'-t stb., mert akkor minden 'ember', 'férfi' fogalom is indukálná a Nagy István hangsort/nevet (vö. Nyirkos 1989: 291-292). A tulajdonnevek vizsgálata során felmerül, hogy célszerű elkülönítenünk egymástól a szó/név logikai jelentését, amely a gondolkodás (logikai) elvonatkoztató tevékenységének eredményét, a tárgy (denotátum) legáltalánosabb jegyeit foglalja magában, a nyelvi jelentést, amelyen a jel és a tárgy (denotátum) közötti kölcsönös vonatkozást értjük. A logikai elvonatkoztatás 59