Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

B. Kovács Mária: A jogi szakszókincs latin elemei a nyelvjárásokban

Ábrahám Imre, Nyúl község nyelvkincse. Bp., 1991. (MNyTK.195.) Gálffy Mózes-Márton Gyula, Székely nyelvföldrajzi szótár. Bp., 1987. Gálffy Mózes, Székelyföldi tájszók. Bp., 1987. (MNyTK. 180. sz.) Gáspár János tájszógyüjteményei. 1838-1845. Közreadja SZABÓ T. ATTILA, Bp., 1964. (MNyTK. 107. sz.) Házi Albert, Okányi tájszótár. Bp., 1995. Hegedűs Attila, Kisnémedi tájszótár. Bp.

; 1992. Hegedűs Attila, Kisnémedi tájszótár. Hiányszótár. Bp., 1996. Imre Samu, Felsőőri tájszótár. Bp., 1973. Jankus Gyula, Kéméndi [Kamenin] tájszavak. Bp., 1990. Kiss Jenő, Mihályi tájszótár. Bp., 1979 (NytudÉrt. 103. sz.) Kovács István, Szógyűjtemény a visszatért Obástról. Debrecen, 1939. Kriza János, Erdélyi tájszótár. Bp. (Az 1911. évi kiadás alapján é. n.) Kun József, Fekete-Körös-völgyi magyar tájszavak és magyar szavak a délbihari román nyelvjárásban. Bp., 1993. Markó Imre Lehel, Kiskanizsai szótár. Bp., 1981. Nagy Géza, Bodrogközi tájszótár. Pácin, 1992. (Bodrogközi Füzetek. 4-5. sz.) Penavin Olga- Matijevics Lajos, Székely szójegyzék. Újvidék, 1980. Rácz Sándor, Földeák és környéke tájszótára. Bp., 1984. (MNyTK. 168. sz.) Rácz Sándor, Dobozi tájszavak. Bp., 1988. Sándor Mihályné Nagy Gabriella, Székely tájszavak. Bp., 1993. Silling István, Kupuszinai tájszótár. Újvidék, 1992. Tóth Imre, Ipoly menti palóc tájszótár. Bp., 1987. (MNyTK. 176. sz.) Újvári Béla, Régebbi szavak és szólások Csíkmenaságról. Bp,, 1988. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok. 41. sz.) Várkonyi Imre, Büssüi tájszótár. Bp., 1988. Villám Judit, Nagykőrösi tájszótár. Bp., 1987. Munkám során a következő szempontok szerint jártam el. 1. Megnéztem a latin eredetű szavak előfordulásait a fölsorolt szótárakban. 2. Összehasonlítottam a nyelvjárásbeli jelentéseiket a szaknyelvivel. Megállapítottam, hogy a vizsgált szó a) ugyanabban a jelentésben, b) az eredeti jelentésén kívül ebből kialakult jelentésben, c) más, az eredeti szakszótól független jelentésben él. Az alakváltozatok eltéréseivel csak kivételes esetekben foglalkoztam. 3. Megvizsgáltam, hogy az egyes lexémák további szóalkotás alapjául szolgáltak-e (képzés, összetétel). 39