Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

B. Kovács Mária: A jogi szakszókincs latin elemei a nyelvjárásokban

4. Megfigyeltem, előfordulnak-e frazémákban. Úgy vélem, e szempontok együttes vizsgálata rávilágít arra is, hogy beépült-e, és ha igen, milyen mértékben az adott nyelvjárás szókincsébe a latin elem. A jelentésváltozás, a képzésben, összetételben és az állandósult szókapcsolatokon belüli előfordulás ugyanis arra utal, hogy idegen szóból jövevényszóvá vált a vizsgált nyelvi elem. A következőkben mindezek figyelembevételével mutatom be a talált szavakat. árenda A népnyelv egészében megtalálható, táj szótáraink a szaknyelvi jelentésnek megfelelő 'haszonbérlet, haszonbér'jelentéssel veszik föl. Az MTsz. adatai szerint kaphatott -z igeképzőt: árendáz 'bérbe vesz'. Századunk szótárai alapján járulhat hozzá -/ igeképző: árendál 'bérbe vesz', -s foglalkozásnév-képző: árendás 'bérlő', valamint -s melléknévképző: árendás 'bérbe vett <föld, ház>'. A SzlavSz. tartalmaz egyetlen latin képzős származékszót is: árendátor 'haszonbérlő'. Összetételben a SzegSz.-ban fordul elő: árendapénz 'bérletért fizetett díj'. Az ÚMTsz. adatai szerint Hódmezővásárhely környékén használják szólásban is: Aréndába atta a zeszit. 'Más ügyes-bajos dolgaival foglalkozik.' citál Csak az Ipoly menti palóc tájszótárban található meg, s a szaknyelvivel azonos a jelentése: 'beidéz'. Használják azonban több alföldi és északmagyarországi településen is, például Bódvaszilason: Bécitatok a kössékhazara (saját gyűjtés). Képzett vagy összetett alakra, illetve kötött szókapcsolatra utaló adatot nem találtam. fiskális Mindenütt él a nyelvjárásokban. Első jelentése azonos a szaknyelvivel: 'ügyvéd', de az UMTsz. adatai szerint Hajdúszoboszló környékén 'hozzáértő ember' jelentésben is használják. Rengeteg alakváltozata van, csak 40