Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

Zelliger Erzsébet tanulmányait azért kell itt külön figyelemre méltatnunk, mert a korai ómagyar helynévanyagát a személynevekkel és közszói kapcsolatokkal párhuzamosan tekinti át. Névutós helyneveket nem ismer. A határozós szerkezetű összetett földrajzi nevek (Alayarou, Altalesew) határozószó és igenév összetételei, az 1055-ös feheruuaru rea meneh szókapcsolatban a névutós főnév szoros szókapcsolatnak minősül, de megtartja igenévi jellegét - tehát nem valódi helynév (1991a: 19, 1991b: 541). A magyar helynevek komplex nyelvi rendszerezését Hoffmann Istvánnak köszönhetjük (1993). Összefoglalja, értékeli az eddigi névelméleti felfogásokat, részletesen felvázolja a saját névszerkezeti rendszerezését, behatóan elemzi a magyar helynevek keletkezéstörténeti kérdéseit. Munkájában minden lényeges kérdésben állást foglal, érvelése szinte mindig meggyőző. A névutós helynevek kérdése többször előkerül a műben. A tipikus formájában kétrészes, szintagmatikus szerkezettagjaival azonosítható helynevektől eltérő formációnak tartja a Csíkos tó belől a vasúton nevet, „ha az effélék egyáltalán tulajdonnévnek tekinthetők" (54). A kétkedéssel mélyen egyetértek. Az egy és kétrészes nevek közti átmenetnek tartja a Csárdánál, Csárda alatt neveket (uo.). Szerkezetileg ezek valóban csak félnevek, kérdés az is, van-e olyan megragadható denotátumuk amelyre vonatkoztatnánk őket. Magam inkább meglevő név felhasználásával létrehozott, bizonytalan denotátumú helymegjelölésnek tekinteném az efféléket, amelyben csirájában van meg a névvé válás lehetősége (Tiszántúl-ra lehet menni, de Csárda alatt-ba aligha). Hasonló okból nemigen tudom határozós szószerkezetnek elfogadni a Bitvántúl nevet: ez főnevesülve, határozott denotátummal is egyrészesnek tűnik, mert sem igei, sem névszói főtagja nincsen (58). Később a Csárdánál, Kertekalatt, Bitvántúl Túlabitva neveket egyértelműen egy részesnek minősíti (63). így azonban nem látom világosan, mit kell átmenetinek 80