Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben

A köznyelvet használók közül igen sokan nem tudják, mi a különbség jogász, ügyvéd, ügyész és bíró között, pedig ez elemi dolog lenne, és nem függ a jogismerettől! Ez a néhány szó csak nagyon kis töredékét tartalmazza a mindennapi példáknak. De már ennyi is megmutatja, hogy milyen nehézségeket okozhat a pervitel folyamán, ha a felek nem értik, miről is folyik tulajdonképpen a szó. Ezért fordulhatott elő, hogy amikor az ügyvéd fellebbezni akart, a vádlott azt kérte, hogy inkább lejjebbezzen! Egy másik vádlott azért esett kétségbe, mert a körülötte elhangzó beszédekből, illetve az ítéletből csak annyit értett: „Próbaidőre felfüggesztjükl" Fel volt háborodva az a pervesztes, akiről megállapították, hogy ő a „felelős" a csőtörésért, ami a jog szerint azt jelenti, hogy neki kell viselnie az anyagi felelősséget. Az is megtörtént, hogy amikor a bíróság az egyik ügyféltől a keresetlevelet kérte, az illető ezt kikérte magának, és közölte, hogy senkivel sem hajlandó a keresetéről levelezést folytatni. Ezek anekdotikusnak tűnő, de megtörtént esetek. Bizonyítják, hogy mit sem ér a jogszabályok közzététele, ha nem közérthető, amit megszabnak. A probléma nem új. A következő gondolatokat Reichard Zsigmond 1901ben vetette papírra, de igazságuk nagyrészt ma is megáll: „Gyakran halljuk, hogy a törvényt úgy kell fogalmazni, hogy az avatatlan is könnyen megérthesse. Ez a kívánság nem helyes és nem igazságos. A törvények nyelve egy külön tudományszak műnyelve, és ebből következik, hogy a törvények helyes megértéséhez éppen úgy szükséges a szakismeret, mint valamely természettani vagy mennyiségtani munka megértéséhez. Amint egy bonyolultabb természettudományi kérdésről nem lehet úgy írni, hogy a fejtegetést a nem tudós is megértse, éppúgy hiábavaló azt remélni, hogy az összes jogi szak48