Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben

kontár: iparjogosítvány nélküli iparűzés, tekintet nélkül a minőségre. A köznyelv viszont érthetőleg a minőséget tekinti elsődlegesnek, nem az iparjogosítványt, és az azzal rendelkező „mestert" is kontárnak minősíti, ha nincs megelégedve a munka minőségével; anyagi jog: nem az anyagi javakra vonatkozó jogszabályokat jelenti, hanem az egy adott jogágba tartozó jogszabályanyagot (polgári, büntető, államigazgatási jog). - Az eljárásjog azt tartalmazza, hogyan lehet megvédeni az anyagi jogot. [Egyébként érdekességként zárójelben: az eljárásjog régi elnevezése: perrendtartás. Rövidítve: a büntető perrendtartás BP, a polgári perrendtartás PP. A büntető eljárásjog rövidítésében is jelzi az új nevet: BE (büntető eljárásjog); de a polgári eljárásjog megtartotta a régi rövidítést: PP]; üzem: olyan gazdasági vállalat, intézmény a köznyelvben, amelyik több alkalmazottat foglalkoztat. A jog viszont veszélyes üzemnek tekinti pl. az autóvezetést, a vegyszerrel való permetezést stb., amit egyének is végeznek, illetve végezhetnek; uzsora: nemcsak nagy anyagi hasznot jelent a jogi nyelvben, hanem a másik fél szorult helyzetének kihasználását. Nem uzsora tehát, ha valaki társasutazásra vagy új autó vásárlására vesz fel kölcsönt, bármilyen nagy kamatot kérnek is rá. Itt tehát a jelentésben többletelem jelentkezik: a szükséghelyzet; kioktatás: a bíró szép és társadalmilag nagyon is szükséges feladata, hogy a feleket jogaikra, megnyilatkozásaik következményeire figyelmeztesse. Milyen kár, hogy ezzel a köznyelvben nagyon negatív hangulatú szóval jelölik ezt a ténykedést, hiszen senki sem szereti, ha „kioktatják", vagyis „lekezelően intik" valamire. (Más kérdés, hogy a bíró sem szereti, ha a vádlottat az ügyvéd „kitanítja" arra, hogy mit mondjon és mit ne!) 47