Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

B. Kovács Mária: A jogi szakszókincs latin elemei a nyelvjárásokban

különböző nyelvjárásokban, de ezek közül egyik sem azonos a szaknyelvi 'mozgáskorlátozó büntetőeszköz'jelentéssel. kártabianka Az MTsz. veszi csak föl, s itt a jogban ismert 'váltó' a jelentése. Adatai csak a Dunántúlról vannak. A többi szótárban nem található, s ez arra utal, hogy a XX. századra kihalt a nyelvjárásokból. kontraktus Az MTsz., UMTsz. és más tájszótárak alapján megállapítható, hogy szinte mindenütt előfordul. Általánosan elterjedt a szaknyelvivel azonos 'szerződés

1 jelentésben, csupán Paks környékén van egy hajózási szakkifejezésként ismert 'ládiká jelentése. Vélhetően ezen jelentés kialakulása az eredeti latin konkrét jelentésre megy vissza: 'összevonás, összehordás'. Érdekessége a szónak, hogy majdnem minden nyelvjárásban kontrektus alakban fordul elő. Arra nincs adatunk, hogy a szókincs bővítésében részt vett volna, de a SzegSz. tartalmaz egy szólást: Kutyához vákta a kontrektust. 'Nem tett eleget a szerződésnek.' nótárius A szótárak szerint csak Szeged környékén és a Szamosháton fordul elő a szaknyelvinek megfelelő 'jegyző' jelentésben. A további adatok hiányából arra következtethetünk, hogy ez a szó is kihalóban van. passzus Az MTsz.-ban, a Felsőőri tájszótárban, a SzamSz.-ban és az Ipoly menti palóc táj szótárban fordult elő. Ezekben sem az eredeti 'útlevél', hanem mindenütt 'marhalevél, járlat' értelemben. Ez jelentésszüküléssel alakult az eredeti, emberre is vonatkozó jelentésből. prókátor Az OrmSz., SzegSz. és a SzamSz. veszi föl a szaknyelvivel azonos 'ügyvéd' jelentésben. Összetételben csak Szeged környékén fordul elő: szárazprókátor 'zugügyvéd'. Szólásban is itt jegyezték föl: Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. 42