Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

(48-49. lap) is különféleképpen minősíti őket: nép (népies, népnyelvi) és táj (tájszó, tájnyelvi). 2. További tisztázandó kérdés Mikszáth népiességével kapcsolatos. Az ő írásaiban igen könnyű olyan nyilatkozatokat találni, amelyek palóc szülőföldjéhez vagy általában a néphez való ragaszkodását mutatják. Schöpflin Aladár szerint „Mindvégig palócos dialektusban beszélt; ez kicsit szándékosság is volt nála, jelezte distanciáját a pesties beszédtől" (1940: 84). írásaiban azonban mérsékletre intett a népies elemek használatával kapcsolatban. „Némely íróink valósággal összegyűjtik a nép száján forgó, szemenszedett, karakán kiszólásokat és furcsaságokat, úgyhogy ez a nyelv, ez az észjárás és előadási forma szinte bőg a ködmönszagtói" (Mikszáthtól idézi Fábri Anna 1983: 83). Stíluseszménye tehát nem azonos Szarvas Gábor, illetve a Nyr. első évtizede elképzeléséről a népies stílussal kapcsolatban (Németh 1978: 502). Mikszáth népiessége pályakezdésének jellemző stílusa. Már Rubinyi Mózes is legfőbb stiláris jellemzőjének az élőbeszédjelleget tartotta (1910: 15-35), Szabó Zoltán szerint „Stílusszintézisének alapanyaga a kezdettől fogva meglevő, élőnyelvet jelentő népiesség" (1986: 234). Szabó Zoltán (1986: 203), Fábri Anna (1983: 81-3), Bisztray Gyula (1968: 207) egyaránt úgy látja, hogy ez a népiesség Petőfi, Arany népiességétől nyert bátorítást és útmutatást. 3. Hogy milyen eszközökkel éri le Mikszáth ezt a népies hatást, abban megoszlik a szerzők véleménye. Ambrus Zoltán (idézi a Krk. 32. 377) szerint Mikszáth elbeszéléseinek hangja „Tiszta, hamisítatlan, népies hang, melyet nem éktelenítenek el sem a provincializmus csinált virágai, sem a tájszók cafrangjai. Mikszáth palócai nem beszélnek a felvidék tájnyelvén, nem fejezik ki gondolataikat egyes nyelvjárások furcsaságaival, sőt a népiesnek mondott cifra szólásmódokkal sem élnek; paraszt létökre irodalmi 26