Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

nyelven szólalnak meg, mely azonban a legtisztább magyarságú. Népiességök gondolkozásuk eredetiségében van. [...] akkor is, midőn az író nem személyeit beszélteti, hanem maga adja elő a cselekvény fejlődését, úgy tetszik, mintha magát a népet hallanók." Hasonlóképpen vélekedett Schöpflin Aladár Mikszáth-monográfiájában (1940: 15-16): Mikszáth nem keresi a népies kifejezésmódokat, tájszót alig használ; az ő népiessége nem a beszédmódban gyökerezik, hanem amit elmond és abban a magatartásban, ahogy mondja. A jó palócok és A tót atyafiak elbeszélései népballadaiak, világuk azonos a népköltészet világával. Várdai Béla Mikszáth-monográfiája (1910) A jó palócokról megállapítja, hogy érthetőségét provincializmusok, táj szók sehol sem veszélyeztetik. Bárczi Géza (1961: 82) kifejti, hogy a nyelvjárási beszéd az irodalomban nem „okvetlenül alkalmazandó nyelvi eszköz. Mikszáth például parasztjait (és a régmúlt idők embereit egyaránt) általában mai irodalmi nyelven beszélteti, anélkül, hogy ez illúziórontó volna, vagy akár csak föltűnnék." Nagy Sándor viszont az író halála évében, 1910-ben A tót atyafiakról és A jó palócokról ezt jegyezte meg „nyelve ékes, telehintve a népi beszéd szemenszedett szép virágaival" (Krk. 32). Ez bizonyára túlzás. Király István (1960: 429) szintén felfedezi a népi és tájnyelvi elemeket: „Tájszavak, népi kifejezések bőven akadtak Mikszáth nyelvében, de feloldva a stílus egészében csak színük, hangulatuk érződött." O is, Szabó Zoltán is (1986: 236) folklór eredetűnek tartja Mikszáth mondatainak ritmusosságát, sokszor versritmusba való átcsapását. Itt kell megjegyeznünk, hogy Mikszáth elbeszélőmódjára vonatkoztatva Murvai Olga a folklór jellegű, íratlan elbeszélő műfaj hatásának tudja be a szabad függő beszéd megjelenését szövegeiben (1980: 18). Herczeg Gyula Mikszáth jellegzetes elbeszéléstechnikai újításának tartja a communis opiniónak mint a szabad függő beszéd sajátos formájának alkalmazását. 27