Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

dalmi és a köznyelv hatása viszonylag legkevésbé érintett akár városban, akár falun beszéljék" (1961: 64). Az irodalmi felhasználás szempontjából együtt említi a népnyelvi és a nyelvjárási elemeket (uo. 66). A nyelvváltozatokról szólva megszívlelendő megállapítása, hogy ezek „szövevényesen egymásba fonódnak, élesen elhatárolni őket sem egymástól, sem a két szélső pólustól [irodalmi nyelv - népnyelv] nem lehet" (uo. 64). A magyar stilisztika útja is két altípusát különbözteti meg a népnyelvnek: nyelvjárás vagy tájnyelv, illetve csoport- és rétegnyelv (Szathmári 1961). Sebestyén Árpád a nyelvi rétegeket osztályozva (1981: 322-3, 1990: 47, erre hivatkozik Kiss 1995) a területi változatok összefoglaló neveként használja a népnyelv terminust, két altípusát különítve el, a) nyelvjárástípusok, b) helyi nyelvjárások. Wacha Imre (1992: 49-106) a népnyelvet és a nyelvjárást egymás mellett meglévő variánsokat mutató nyelvváltozatok megjelölésére használja, összefoglaló táblázatában (uo. 89) igényszint szerint elkülönülő kategóriának tartja a népnyelvet, területi-földrajzi rétegződés szerint beszél nyelvjárásokról. A jelen dolgozatban legcélszerűbbnek látszik a NymKsz. által összefoglaltakat követni. E szerint a népnyelv „azoknak a szókészleti és nyelvtani jelenségeknek az összessége és rendszere, melyeket még nem fogadott magába a nemzeti jellegű kny.-ünk, de elterjedtek, használatosak, egymástól távoli, össze nem függő nyj.-okban is." Ez egybehangzik Bárczi Géza megfogalmazásával, mely szerint a népnyelv „a köztudatban helyhez nem kötött népies forma" (1961: 91); elkülönül tehát a helyhez köthető, egy-egy vidéken élő nyelvjárási alaktól. Sebestyén Árpád viszont tagadja az olyan népnyelvi sajátságok meglétét, „amelyek országszerte általánosak, és mégis köznyelven kívüliek" (MNyj. 1972: 21). Mikszáth nyelvhasználatának népnyelvi és nyelvjárási vonatkozásairól egyaránt szeretnék szólni, a lehetőség szerint megkülönböztetve a két kategóriát, miként például a Petőfi-szótár 25