Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Budai László: Egy integrált valenciamodell
Ha példaként a reisen igét vesszük, valakinek az is fontos lehet, hogy mi az utazás célja (Er reist zum Vergnügen. Er reist in die Ferien.), hogyan utazik, mennyiért utazik stb., de ezeket a szempontokat B. és G. Wotjak már figyelmen kívül hagyja. A maximális valenciából kiindulva tehát ugyanolyan önkényes eredményekhez juthatunk, mint amit B. és G. Wotjak a Helbig-Schenkel (1969) szótárral kapcsolatban kifogásolt, hogy tudniillik következetlen és önkényes a fakultatív valencia számának a meghatározása. A maximális valencia a kiindulópontja az Apreszjan-Páll (1982) szótárnak is. A szerzők az 'átszállít' igéről ezt írják a 72. oldalon: „Az átszállítás szituációjának [...] hat résztvevője, aktánsa van: 1. az, aki átszállít (X, a szubjektum), 2. az, amit átszállítanak (Y, az objektum), 3. az, ahonnan átszállítanak (Z, a kiindulópont), 4. az, ahová átszállítanak (W, a végpont), 5. az, amin keresztül átszállítanak (P, az útvonal), 6. az, amin átszállítanak (Q, az eszköz és egyben hely).'" Nem igazán értem, miért kell az át- igekötő, de ez a kisebbik gondom. A 6. aktáns például kettéválhat járműre és a csomagolás módjára, és a szállításnál igen fontos az ellenszolgáltatás. Ha akarom tehát, akár nyolc 'aktáns' is lehet az (át)szállít ige mellett. Angolul is mondhatok ilyen tekervényes, de az anyanyelvi informáns által elfogadott, tehát grammatikailag helyes mondatot: 16. An Austrian firm transports/exports/imports machines for agricultural products by train in containers from Vienna through Hungary to the Ukraine. Kapoor (1985:55-56) a write igével kapcsolatban például a következő kérdéseket tartja lehetségesnek: 1. Who is the addressee of the statement? (ADDRESSEE) 2. Who is the doer of the action? (DOER) 245