Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

N. Lőrincz Julianna: Nyelvi variativitás és alternáció

zat műszó szerepel az alternáns helyén. Az alternáció rendszerét Derne László dolgozta ki még az 1950-es évek elején, de sajnálatos módon az egész nyelvi rendszerre kiterjedő dolgozata mindmáig nem jelent meg. Rö­vid összefoglalója megtalálható A beszéd és a nyelv című könyvében, de részletes leírása még várat magára. Más nyelvekre is jellemző a funkciótlan kötött alternáció. „Az oroszban а вижу : видишь, а бегу : бежишь s ugyan­így а лицо : личность tőalakjai funkciótlan kötött alternánsok" (Derne 1978: 116). A fentiekben leírtakból jól látható, hogy az orosz alternációfogalom nem teljesen azonos a magyar alternációfogalommal. A Gorbacsevics által meg­különböztetett részleges variáció a lexémák alapjelentésének azo­nosságát nevezi meg alapvető feltételként. A mellékjelentések, a különböző konnotatív jelentések eltérése az alapjelentéshez képest meghaladhatja az egy szemémányit. A teljes variációban a lexéma összes jelentése esetében jelentésazonosságnak kell lennie. Éppen ezért nagyon kevés a teljes variáns a részleges variánsok számához képest. Az orosz nyelvészeti szakirodalomban ezt korábban Graugyina fejtette ki (1970) egy, a grammatikai variánsokról írt cikkében. Az 1. típusban a grammatikai alakok alapjelentésében van azo­nosság, ezeket denotativ variánsoknak nevezi a szerző. Pl. тракторы - трактора, зимою - зимой stb. Itt a variánsok használata nem nagyon függ a kontextustól, bár kisebb mértékű pragmatikai jelentésbeli eltérés lehet, pl. stilisztikai. Ezeket a variánsokat rendszervariánsnak (системный вариант) is nevezi Graugyina. A 2. típusba azokat a variánsokat sorolja, ame­lyek esetében a variáció a konnotatív jelentésekben figyelhető meg. Ezeket konnotatív variánsoknak nevezi a szerző. A konnotatív jelentés nem szabad jelentés, erősen kontextushoz kötött, ezért ezeket к ont ex tu­ális variánsoknak (контекстуальный вариант) is nevezhetjük. Ilyen például az orosz gyűjtőnevek variáns használata: Читатель ждёт новые 208

Next

/
Thumbnails
Contents