Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Szabó József: Nyelvjárási szöveg Koppányszántóról

hogy most nekünk izs van ety kis farsangunk. Jól érésztük magunkat, mer cifrák izs vótunk, mer asz csak ókor vó

ut. (- Hogyan zajlott le a mulatság?) - Hát nagyon jól érésztük a mulaccságbo magunkat. Gyerekek is éggyetéggyet kurjantottak. Monták, hogy éjjen a piros kapcaszár, mer nagyon örütek neki. Akkor mikor körbe játunk az összezs gyerek még a lány, hát persze nagyon jól érésztük magunkat. Hát aszt mént a zene. Zenész mék közbe od vót körbe. Ahogyann a fijatalok körbe vótak, a zenész mék közibünk át, am még még jop kedvet adott. Na és összegyülekésztünk. Hát mikor? Ujan öt óra felé, iskola utánn. Mer hát azér köllött akkor is, mék tizénnégy éves korungba is iskolábo járnyi. Akkor iskola utám mire fölőtöszköttünk, eméntünk. Akkor betartot legaláp tisz-tizénéggy óráig, mer továb nem kaptunk szabaccságot. A szülők akkor asz monták: gyerekek, má régén ehuszták a harankszót, hazafelé! Hát ék kicsit hunnyászkottunk, hoty hát nem nagyon teccét nekünk sé, hoty haza köl menni, de hát mindéggy, mék ha jó kedvüng vót, akkor is fébe köllöt hannyi. (- Milyen alkalma volt a fiataloknak táncolásra farsang után?) - Hát farsang utám mongyuk, od vót a bőt. Utánna mikor kigyüttek a jó üdők, akkor csak újra összementünk éggy-éty hászhó. Vagy mongyuk azogba a kis udvarogba is összegyülekésztünk, aszt ot muladgattunk. Akkor hát ott izs beestélédétt. Szóval jól érésztük magunkat. Utyhogy emuladgattunk. Akkor mikor még'gyütt a jó idő, májjus, hád bizony vártuk, hogy majd álittanak ám a gyerékék nekünk májjusfát is. Hád bizony vót. Kinek mégmonták, kinek nem. De hát azér mink csak nagyon erőssem vártuk, hátha mink izs belekerütünk abba a sorba, hogy nekünk is lesz májjusfánk. Hát mék ha a szülők monták is, fekügyünk lé, de mink azér csak ném tuttunk nyugottan 19